Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az egymilliárd euró összértékű szindikált részvénykibocsátáson háromszoros túljegyzés mellett, a piaci középárfolyam alatt 55 bázisponttal, 0,875 százalékos kuponnal értékesített két év lejáratú papírokat a szervezet. Különböző központi bankok vásárolták meg a kibocsátott államkötvények 49 százalékát, míg bankok, vállalatok és alapkezelők egyenként 14-14 százalékot vettek. A fennmaradó hányadot biztosító- és nyugdíjalapok szerezték meg.
A szervezet tájékoztatása szerint a kötvények 30 százaléka skandináv kézbe került, és volt kelet-európai, közép-európai, ázsiai és közel-keleti vásárló is.
Az ügyletet lebonyolító pénzintézetek, a Danske Bank, a Goldman Sachs és a Nordea Markets szerint a svéd közpénzügyek a legerősebbek között van Európában, és az adóskockázata ennek megfelelően a világon az egyik legalacsonyabb. "A Svédország által elért hozam rendkívül szűk, különösen annak fényében, hogy szindikált tranzakcióról van szó, és ez azt jelzi, hogy Svédország kiváló megítélésnek örvend a nemzetközi befektetői körökben" - tették hozzá.
Svédország valamennyi jelentős hitelminősítőnél a legkiválóbb adósosztályzattal rendelkezik.
