Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Balti-tenger alatt futó gázvezetéket összehegesztették az Opal szárazföldi vezetékkel, bekapcsolva ezzel az Északi Áramlatot a nyugat-európai földgázhálózatba. A 470 kilométeres Opal már egy hónappal ezelőtt készen állt az összekapcsolásra. Az 1224 kilométer hosszú, Oroszországot Németországgal összekötő, évi 27 milliárd köbméter kapacitású első gázvezetéket három szakaszban fektették le.
A 7,4 milliárd euró tervezett összköltségű, 55 milliárd köbméter összkapacitású Északi Áramlatot építő konzorciumban 51 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik az orosz Gazprom. A fennmaradó 49 százalék felett a német E.On Ruhrgas és a BASF-Wintershall (15,5-15,5 százalék), valamint a francia GDF-Suez és a holland Gasunie rendelkezik (9-9 százalék). Az Északi Áramlat három gázvezetékből áll majd, a második vezeték lefektetését 2012 áprilisában fejezhetik be.
