Mibe kerül nekünk a kánikula? – A Mavir vezérigazgatója megmondja

hvg.hu: A tartós kánikula mennyiben befolyásolja az energiafogyasztást, kimutatható-e jelentős változás a hőmérséklet növekedésével? Mennyibe kerül az országnak egy Celsius-fok emelkedés?

Tari Gábor: A meleg beköszöntével mindig észrevehetően nő a fogyasztás. A 21 fokos napi átlaghőmérséklethez képest egy 28 fok átlaghőmérsékletű napon mind a csúcsteljesítmény, mind az egy nap alatt felhasznált energia mennyisége körülbelül 10 százalékkal magasabb. Egy Celsius-fok hőmérséklet-emelkedés azt jelenti, hogy a kánikulai időszakban 60-100 MW-tal nő a csúcsteljesítmény, és nagyjából naponta 1 GWh-val több villamosenergiát fogyasztunk. Ez Celsius-fokonként 0,8-0,9 százalékos fogyasztásnövekedést jelent. Bár a teljes piacnyitás óta a villamos energia ára szolgáltatónként és fogyasztónként eltérő, átlagos lakossági díjakkal számolva ez naponta és fokonként mintegy bruttó 50 millió forintot jelenthet. Ebből következik, hogy jelentős, 6-8 fokos emelkedés akár több százmilliós többletköltséget okozhat naponta.

Tari Gábor. Egy fok 50 millió forint

Duna TV

hvg.hu: Az energiafogyasztás trendjében az évek során milyen változások tapasztalhatók, milyen összehasonlító adatok állnak rendelkezésre?

T. G.: Nincs megfigyelhető eltérés például a múlt évhez képest, hasonló hőmérsékleti értékek mellett a fogyasztás is hasonlóan alakul. Az elmúlt 10 év adataiból az látszik, hogy megindult egy kiegyenlítődés a téli és a nyári csúcs között, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent. Más módon megfogalmazva: a kezdeti 20 százalék körüli eltérés körülbelül 6 százalékra csökkent. Ez az érték persze eléggé ingadozik, 2008-ban kisebb, 2009-ben nagyobb volt a különbség. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a nyári csúcs június-július hónapokra esik, augusztusban még sosem született csúcsadat. Várhatóan ez most is így lesz. Amúgy a villamosenergia-rendszerben elegendő tartalék van, 2007-ben az emlékezetes, helyenként a 40 fokot is meghaladó hőségben az eddigi nyári rekordot jelentő 6320 MW-al is gond nélkül megbirkóztunk. (Az idei csúcs eddig a január 4-én regisztrált 6465 MW volt.)

Hűsölők Budapesten. Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson!

Stiller Ákos

hvg.hu: Vannak-e arra vonatkozó vizsgálatok, hogy a fogyasztás változása mögött mi állhat? A fogyasztás inkább energiatakarékos vagy inkább pazarló irányba változott-e meg?

T. G.: A Mavir nem készít ilyen elemzéseket, de kutatóintézetek rendszeresen vizsgálják a trendeket. A hazai folyamatok azt mutatják, hogy egyrészt a villamosenergia-áraknak az elmúlt 15-20 évben tapasztalt emelkedése, másrészt az energiatudatosság fokozatos javulása a takarékosabb felhasználásra ösztönöz. A korszerűbb háztartási és világítási eszközök terjedése ugyancsak ezt az irányt erősíti. A hatékonyabb felhasználás azonban nem jelent feltétlenül alacsonyabb fogyasztást. A hazai háztartások gépesítettsége terén jelentős az elmaradásunk a fejlettebb országokhoz képest. Az életminőség javulása, a számítástechnika és a szórakoztató-elektronika terjedése növeli a fogyasztói igényeket. Ebbe a sorba tartozik a légkondicionálók elterjedése is. Másrészt világszerte tapasztalható, hogy a közvetlen olaj- és gázfelhasználást kiváltó környezetbarátabb technológiák megjelenése (például a geotermikus energia hasznosítása, elektromos autók, stb.) a villamos energia részesedésének növekedését eredményezi a teljes energiafelhasználáson belül.

hvg.hu: Van-e fogyasztáscsökkenés amiatt, hogy a nagy melegben visszafogják tevékenységüket a céges és intézményi felhasználók?

T. G.: Ilyesmit nem tapasztalunk.