Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Lapértesülések egy része a 2001-2007 közötti kormánypártok újabb politikusait keverték korrupció gyanújába. A Profil című hetilap arról írt, hogy Johanna Mikl-Leitner jelenlegi belügyminiszter kabinetfőnöke augusztusban megpróbált nyomást gyakorolni a Telekom Austriára a nyomozással összefüggésben.
A vállalat jelenlegi vezérigazgatója, Hannes Ametsreiter egy lapinterjúban Gernot Schieszlert, a nyomozásban koronatanúnak nyilvánított volt menedzsert gyanúsította korrupcióval.
A Telekom Austriánál eredetileg egy árfolyam-manipulációs ügyben, egy lobbistánál tartott házkutatás alapján indítottak nyomozást. A vállalat részvényeinek ára 2004. február 26-án, nem sokkal a tőzsdezárás előtt váratlanul megugrott, s ennek eredményeként a cég összesen mintegy száz menedzsere együttesen mintegy kilencmillió euró bónuszban részesült.
A múlt héten került napvilágra, hogy Schieszler koronatanúnak jelentkezett az ügyben. A vállalat igazgatótanácsa néhány nappal ezután a szóban forgó prémiumok visszavonásáról, illetve visszaköveteléséről döntött. A volt igazgató az első, aki az év elején életbe lépett koronatanú-törvény alapján köthetett egyezséget a hatóságokkal. A rendelkezést a nagy horderejű korrupciós ügyek felderítése érdekében hozták. Aki vállalja a koronatanú státust, az börtönbüntetésre nem, legfeljebb pénzbüntetésre számíthat.
