Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az elemzők 3,1-3,6 százalék közötti éves áremelkedést vártak a júliusi 3,1 százalékot követően. Az idén az első nyolc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció augusztusban 0,2 százalékra csökkent az előző havi 0,3 százalékról, 12 havi összehasonlításban is 0,1 százalékponttal mérséklődött és 3,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi áremelkedés 4,0 százalék volt, az egyhavi (viszont) 0,3 százalékkal csökkent.
Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 11,6 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,2 százalékos átlagos növekedése következtében.
Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adat ismertetésekor azt mondta: a tavalyi bázis hatás igen erőteljes volt, tavaly augusztusban még ennél is kedvezőbbek voltak az adatok. Példaként említette a háztartási energia, a járműüzemanyagok és az élelmiszerek árainak alakulását. Mint mondta, az idén augusztusban nem történt kiemelkedő áremelkedés, bár a járműüzemanyagok ára erőteljesen nőtt.
Tavaly augusztusban 0,6 százalékkal mérséklődtek az árak azzal, hogy az élelmiszerek havi árcsökkenése 1,9 százalékos volt és a háztartási energia árak is 1,2 százalékkal csökkentek. Az üzemanyagok tavaly augusztusban 0,7 százalékkal lettek olcsóbbak, míg az idén 2,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt.
A KSH közlése szerint idén augusztusban csökkent 3,2 százalékkal a liszt, 2,6 százalékkal a cukor és 1,6 százalékkal a tej ára. Nőtt 2,8 százalékkal a kávé, 1,4 százalékkal a tojás, 1,3 százalékkal a párizsi, kolbász és 1,1 százalékkal a baromfi ára. A főcsoportok közül az egyéb cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt. Emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai is 0,5 százalékkal.
A szolgáltatások esetében 0,3 százalékos áremelkedést mértek, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 3,0 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,6 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz képest.
Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ára az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 57,0 százalékkal nőtt a liszt, 46,3 százalékkal a cukor, 28,0 százalékkal az étolaj, 16,6 százalékkal a péksütemények, 16,3 százalékkal a kávé, 13,8 százalékkal a kenyér, 13,2 százalékkal tej és 10,2 százalékkal a sajt ára. Csökkent viszont 12,2 százalékkal az idényáras élelmiszerek ára.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 13,6 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 4,8 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gáz 19,3 százalékkal, a távfűtés 5,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2,5 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti, 2,0 százalékos volt, ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3, a szeszes italok, dohányárukért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A KSH megjegyzi, hogy a januárban bevezetett módszertani változás (idényjellegű termékek fix súlyozása) az előző év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-indexet 0,3 százalékponttal növelte.
