Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Országgyűlés szeptember 12-én fogadta el a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítását, ami egyértelművé teszi, hogy az árfolyamrögzítés olyan devizakölcsönökre is alkalmazandó, ahol a fedezet egy része nem lakóingatlanon alapított jelzálogjog, hanem állami kezesség. A törvény kiterjeszti az árfolyamrögzítés lehetőségét a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró devizakölcsönökre is.
A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a magyar állam az állami készfizető kezességgel biztosított kölcsönrészhez kapcsolódó gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás arányos fedezetének megteremtése érdekében készfizető kezességet vállal a gyűjtőszámlahitelre. E kezességvállalás mértéke - a devizakölcsön fedezetként ténylegesen érvényesített kezességgel együtt - nem haladhatja meg devizakölcsön-szerződés megkötésekor az államot eredetileg terhelő legmagasabb összeget.
Stiller Ákos
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó készfizető kezességről rendelkező paragrafus azonban csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon.
