Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az Országgyűlés egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el hétfő este a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó - pénteken benyújtott - javaslatát 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében. A Ház kérte a törvény sürgős kihirdetését is.
A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd.
A tlh bevezetése a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését szolgálja; a bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a pénzpiac biztonságosabb működését.
A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó "negatív eseményeket" is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság.
A KHR-be a magánszemélyek azonosító adatain kívül bekerül az összes pénzügyi szolgáltatással, befektetési hitel nyújtásával, értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerződésre, továbbá kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó adat, így a szerződés típusa és azonosítója, a kontraktus megkötésének, lejártának, megszűnésének időpontja, az ügyfél "minősége" (adós, adóstárs, kezes), a szerződés és a törlesztőrészlet összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja.
Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. A nyilvántartottak bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.
A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől - ami a kihirdetést követő 15. nap - számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell a magánszemély ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.
Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását. A fennálló szerződések ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül, az elmúlt 5 évben lezárt szerződések adatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell átadni.
A fideszes Koszorús László jegyezte, elfogadott módosító indítvány - indoklása szerint - egyértelművé tette, hogy egy olyan központi teljes hitelinformációs rendszer felállítása a jogalkotó célja, amelyhez az összes referenciaadat-szolgáltatónak köteles csatlakoznia.
