Az euróövezeti vezetők az elmúlt 18 hónapban téves ösztönzőket hoztak létre a mentőmechanizmusokkal – mondta a német közgazdász. Különösen a július 21-i megállapodás – amely egyrészt adósságelengedést, másrészt pedig az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítését tartalmazza – mutat ilyen irányba – tette hozzá. "Éppen azzal ellentétes, ami szükséges volna az adósságválság megoldásához, azt kockáztatjuk ugyanis, hogy az érintett országok költségvetési deficitje tovább nő a jövőben" – érvelt Weidmann.

A jegybankelnök úgy fogalmazott: "Vagy a meglévő szabályozási keretet kell alapvetően megváltoztatni, vagy a meglévő kereten belül kell megerősíteni az egyensúlyi költségvetés ösztönzőit". Weidmann szerint a pénzpiaci zavarok közepette nagyobb a kockázata annak, hogy a német gazdaság robosztus növekedése veszélybe kerül. Ezért politikai válaszok kellenek a válságra, nem olyanok, amelyek eddig hangzottak el – tette hozzá a közgazdász.

A Bundesbank elnöke – burkoltan ugyan, de – kritikával illette az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját. Elmondta: a piaci zavarok nyomást gyakorolhatnak a monetáris politikára, hogy enyhítsék a magas államadósság jelentette terheken, például azzal, hogy tovább enyhítenek politikájukon, vagy a központi bankok mérlegeit használják a terhek államok közötti elosztására".

Elemzők korábban arra mutattak rá, hogy a jelenleg érvényes szabályozás szerint Németország az EKB veszteségeinek mintegy felét lenne kénytelen állni. Az EKB eleddig 156 milliárd eurónyi euróövezeti államkötvényt vásárolt másodpiaci intervenciós programjának (SMP) keretében.