Tavaly a 27 országban bejelentett szabálytalanságok száma az előző évi 7769-ről 10 332-re emelkedett, becsült pénzügyi hatásuk pedig a költségvetési keret 1,27 százalékára nőtt 1,13 százalékról.

A mezőgazdasági támogatásoknál tavaly a tagországokban összesen 175 millió euró szabálytalanul elköltött támogatást hajtottak be, a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásoknál 611 millió eurót.

A témáért felelős európai bizottsági tag, Algirdas Semeta méltatta, hogy "a legtöbb tagállamban bevezetett korszerűsített és továbbfejlesztett jelentéstételi rendszereknek köszönhetően a bizottsághoz nagyobb mennyiségben és jobb minőségben érkeznek adatok a szabálytalanságokról". Hozzátette: a bizottság a jelentéstétel javítására és megbízhatóságának növelésére törekszik, s ezzel elősegíti, hogy az adófizetők pénze fokozottabb védelmet kapjon.

Az uniós pénzek hatékonyabb figyelemmel kísérésének jóvoltából a bizottság és a tagállamok gyorsabban tudnak reagálni a csalási módszerek változásaira is, és megfelelő intézkedéseket tehet a csalások megelőzésére.

A jelentés szerint az úgynevezett előcsatlakozási alapok esetében mind a bejelentett szabálytalanságok száma, mind annak költségvetési hatása csökkent, mivel kisebb lett az érintett országok köre is. Tavaly 14 millió euró szabálytalanul elköltött uniós pénzt hajtottal be ebből a keretből.

Az uniós közvetlen kiadásoknál a bejelentett szabálytalanságok száma 705-ről tavaly ezer fölé emelkedett, pénzügyi hatása a költségvetési keret 0,27 százalékára emelkedett 0,17 százalékról.

A saját bevételi források esetében a bizottság visszaesésről számolt be, a szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása pedig lényegében változatlan maradt.