Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A jogszabályok a hatályba lépés napjának kezdetével alkalmazandóak. A kihirdetés napja töredéknap lesz, mert nem a nap kezdetén hirdetik ki a jogszabályokat. Így az időtartam számítása során a kihirdetés és a hatályba lépés napját figyelmen kívül kell hagyni.
Érdekes kérdés, hogy mi lenne a következménye annak, ha egy változásról szóló törvényt az államháztartási törvényben foglalt határidőt megsértve léptetnének hatályba. Komoly vitát lehet nyitni erről. Egyik oldalról nincs szankció erre az esetre konkrétan megfogalmazva. Másik oldalról a hatályba léptetés időpontja ellentétes egy érvényben levő törvénnyel.
A Bokros-csomag bevezetése után, 1996. január elsején vezették be azt a szabályozást, hogy kihirdetés és a hatályba lépés között megszabott időtartam legalább 45 nap legyen. Tavaly (2010-ben) ezt úgy módosították, hogy az országgyűlési választás évében a 45 nap helyett 40 nap lehet az időtartam. Ez azt jelentette, hogy a január elsején életbe lépő változásokat legkésőbb az előző év november 16. napján, országgyűlési választások évében november 21. napján ki kell hirdetni.
A mostani módosítás azt jelenti, hogy elég december elsején kihirdetni a változásokat tartalmazó törvényeket. A folytatást olvassa el az Adózónán!
