Miután csütörtökön napközben a német parlament is megszavazta az EFSF jogköreinek bővítését, este az észt és a ciprusi törvényhozás is elfogadta azt. Pénteken az osztrák parlament szavaz a kérdésről.

Észtország 1,995 milliárd euró, Ciprus 2,02 milliárd euró garanciát vállalt. A 17 euróövezeti ország közül még nem szavazó Málta, Hollandia és Szlovákia októberben dönt a kérdésről.

Az EFSF része annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyről a pénzügyi válság hatására döntöttek az euróövezeti államok vezetői. Az EFSF-et 440 milliárd eurós elméleti, mintegy 250 milliárd eurós tényleges támogatási kapacitással hozták létre.

A tovagyűrűző euróövezeti adósságválság hatására azonban korábban 440 milliárd euróra emelték a tényleges finanszírozási keretet, a garanciákat is tartalmazó elméleti keret 780 milliárd euróra növelése mellett.

Ezt 60 milliárd euróval egészíti ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amely az Európai Bizottság által előteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap. Ezen felül az euróövezeti államok 250 milliárd eurót hívhatnak le a Nemzetközi Valutaalaptól.

Az EFSF 2013. június 30-a után szűnik meg, akkor, amikor már nincs tagállamnál kintlévősége, illetve a szervezet is visszafizette valamennyi adósságát. Ekkor az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) veszi át az EFSF és az EFSM szerepét.

Az ESM létrehozásáról júliusban állapodtak meg az euróövezeti tagállamok. A 2013 januárjában megalakuló szervezet 700 milliárd eurónyi tőkével rendelkezik majd, amelyből 80 milliárd eurót tesznek majd ki a tagállamok közvetlen, öt részletben történő befizetései. Az euróövezeti államok felmondható tőkeátruházása teszi ki a fennmaradó 620 milliárd eurót. Ebből a tényleges hitelfolyósítási kapacitás 500 milliárd euró lesz.