Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Dexia sorsáért a piacok a jelek szerint már komolyan aggódnak, mert értékpapírjainak árfolyama az elmúlt napokban jelentősen esett. Hétfő több mint tíz, kedden közel negyven százalékot esett a Dexia-papírok árfolyama a brüsszeli értéktőzsdén. Luxembourgban Didier Reynders belga, Francois Baroin francia és Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter egyaránt bejelentette, hogy kormányaik készek intézkedéseket hozni a bank támogatására.
Baroin úgy fogalmazott, hogy Párizs és Brüsszel szükség esetén "ott lesz a Dexia oldalán", mint 2008-ban, a nemzetközi pénzügyi válság első nagyobb hullámakor. A Dexia három éve 6,4 milliárd euró tőkesegítségek kapott a tulajdonos kormányoktól. A bank azért került nehéz helyzetbe, mert több milliárd értékű görög államkötvényt vásárolt fel, ezek tőzsdei árfolyamát pedig sújtja a görög gazdasággal szemben kitartó bizalmatlanság. Ha a kormányok nem nyúlnak a hóna alá, a Dexia lehetne az első európai bank, amely áldozatul esik az adósságválságnak.
Reynders kedden a lehetséges megoldások között említette, hogy a bankot megszabadítják a veszteséget gerjesztő értékpapíroktól, és azokat egy úgynevezett "rossz bankba" helyezik át. Bejelentette, hogy a belga kormány gazdasági szakminiszterei még aznap rendkívüli értekezletet tartanak. Baroin biztosította a nyilvánosságot, hogy szükség esetén "gyors és hatékony" intézkedéseket hoznak majd. Frieden mindazonáltal jelezte, hogy Luxemburg kizárólag a Dexia ottani ágának kíván támogatást nyújtani.
