Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A magyar tojástermelés az uniós csatlakozás vesztese lett, 2004 óta az ágazat piaci helyzete évről évre romlik – hangzott el az MR1-Kossuth Rádió beszámolója szerint a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége tegnapi tájékoztatóján. Az utóbbi években jelentősen csökkent a tojás fogyasztása is, három év alatt kettőszáznyolcvanról kettőszáznegyvenhét darabra csökkent az egy magyar által egy év alatt elfogyasztott tojás mennyisége – ez nagyjából tizenöt százalékos visszaesés.
Dupla ekkora mértékben csökkent azonban a termelés, a kettő közötti rést olcsó importtojás tölti ki. Ez utóbbi alacsonyan tartja a hazai termelői árakat is, ami a terméktanács számításai szerint jelenleg az önköltség környékén mozog. Ez azonban csak a probléma egyik fele – tette hozzá Thury Attila, a tojásszövetség elnökhelyettese.
A szakmai szervezet tisztségviselője azt mondta: a legnagyobb piaci kihívást a takarmányköltség jelenti, mely a tojás esetében hatvan százalék körüli, és bár az elmúlt évben, valamint még idén is nagyon kis mértékű, öt százalék körüli csökkenés tapasztalható, korábban ez az arány mindig emelkedett. Másrészt a nagy áruházláncok ereje az, ami lényegesen befolyásolja az ágazat eredményességét.
Ez utóbbival a Vidékfejlesztési Minisztérium is szembesült, és bár az uniós piac sok mindenben köti a szakirányítás kezét, hosszú távú megoldáson gondolkodnak – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Ha termelői árcsökkenés következett be valamely termék esetében, ezt a fogyasztó nem feltétlen érzékelte, ami tisztességesnek semmiféleképpen nem nevezhető, és jelen pillanatban az Európai Unióban jogtalannak sem nevezhető. Ez egy olyan nagyon fontos probléma, amellyel a kormányzat folyamatosan foglalkozik – tette hozzá a vidékfejlesztési tárca tisztségviselője.
