Domokos László szerint a kormány által tervezett ezermilliárd forintos kiigazítás nem veszélyezteti az ország működőképességét, de az, hogy egy adott intézmény működését miként befolyásolja a szűkebb keret, függ attól is, hogy létrejönnek-e a megfelelő belső szabályváltozások. Megjegyezte, hogy e feltételek megteremtésével a törvényhozás még sok esetben adós, a jövő évi költségvetés benyújtásakor – akárcsak az előző években – az alátámasztó törvények jelentős része hiányzott. "Ezt minél hamarabb pótolni kell" – mondta. Egy kérdésre válaszolva hozzátette: a kormány komoly erőfeszítéseket tett, hogy a kiadáscsökkentés ne fűnyíróelv szerint történjen.

Mindez azonban átfogó intézményi-szerkezeti átalakítást igényel, amit még meg kell valósítani – jegyezte meg. A már megindult strukturális átalakításhoz sorolta az időskori nyugellátás és a szociális kedvezmények rendszerének szétválasztását, amit korszakalkotó szerkezetváltásnak nevezett. Az ÁSZ elnöke szerint az egészségügyben és az oktatás területén javulhat az ellátás színvonala, ha az állam csak nagyon indokolt esetben rendel meg magáncégektől szolgáltatásokat.

Felesleges kiadásnak nevezte azt, hogy Magyarország hét százalék feletti hozamot fizet az állampapírok után, amit viszont akkor lehet csökkenteni, ha a kormány tartja a hiánycélokat, és az ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Egyenesen bűnnek nevezte, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország folyamatosan a túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Másik példaként a fővárosi gazdálkodást említette. Azt mondta: Budapestet húsz évig nem ellenőrizte az ÁSZ, most pedig "akárhova lépnek", mindenhol szabálytalan pénzköltéssel találkoznak.

Arra a kérdésre, hogy az idei két zárolás után a 2,9 százalékos hiány érdekében jöhetnek-e még meglepetések, Domokos László elmondta: a költségvetés alapkérdése a magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítése, hogy ez a bevétel tényleg befolyik-e. "Amennyiben igen, nem kérdéses a tervek teljesülése. Ez decemberben fog kiderülni" – mondta az ÁSZ elnöke.