Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy vasárnap este Berlinben folytatott rendkívüli megbeszéléseket elsősorban Görögországról. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Utaltak arra, hogy Berlin és Párizs között - a korábbi rivalizálások után - immár teljes az egyetértés a részleteket illetően.
Merkel és Sarkozy közölte, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére és ennek keretében a bankok támogatására. Mindketten hangsúlyozták, hogy Görögországnak az euroövezetben kell maradnia.
A tárgyalások előtt Berlinben különböző híresztelések terjedtek el az esetleges görög államcsődről, illetve az ország adósságainak lehetséges átütemezéséről. A német kancellár és a francia elnök ezzel kapcsolatban semmit nem közölt, de hangsúlyozta a bankok pénzügyi erősítésének, illetve a kibővített euroövezeti támogatási alap alkalmazásának szükségességét. Az úgynevezett EFSF-alapot rendkívül fontosnak nevezték és reményüket fejezték ki, hogy azt a hét első felében Szlovákia is ratifikálja.
A francia elnök a részleteket tartalmazó csomagterv mellett a jövőt illetően egyfajta víziót említett, amelynek a hosszú távú stabilitást kell biztosítania. Hasonlóan vélekedett a német kancellár is, aki a stabilitási és növekedési paktum megerősítésének szükségességéről beszélt. Merkel úgy vélte, hogy a bankok feltőkésítésére vonatkozóan egységes európai szabályokat kell kidolgozni. Sarkozy szerint az említett csomagtervet, valamint az "európai víziót" a november elején Franciaországban sorra kerülő G20-csúcs elé terjesztik majd.
Szakértők szerint a görög pénzügyi válság kiéleződésével kapcsolatos értesülések közepette Merkel és Sarkozy vasárnap esti tanácskozásának mindenekelőtt szimbolikus jelentősége volt. A találkozó főként azt a célt szolgálta, hogy demonstrálja az euroövezet két legfontosabb országának egységét, továbbá közös elkötelezettségét az euró, illetve Görögország megmentésére. Az idézett szakértők ennek jeleként értékelték azt, hogy a nyilatkozatok szerint a német kancellár és a francia elnök immár a korábbi vitás kérdésekben, főként a bankok támogatásában és a kibővített EFSF alkalmazásában is egyetértett.
