Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Alapvető jogokat sért a felvetés, ezért nagyon meglepő lenne, ha az Európai Bizottság azt mondaná: összeegyeztethető a közösségi joggal Horvátország törvényjavaslata, amellyel korlátozná az INA olajtársaság tulajdoni összetételét - jelentette ki Iván Gábor magyar nagykövet az INA körüli csatározások kapcsán adott zágrábi interjúban.
A horvát kormány törvényjavaslatában az áll: a horvát kormányon kívül más nem szerezhet 49 százaléknál több részesedést az INA-ban, ennél több szavazatot biztosító részesedéssel más nem rendelkezhet, csak a horvát kormány. Ez "egyértelműen sérti a tőke szabad mozgását, ilyen korlátozó rendelkezést a közösségi joggal összhangban nem lehet elfogadni" - jelentette ki a nagykövet, aki szerint a horvát kormány nagyon jól tette, hogy ezt a törvényjavaslatot nem terjesztette a törvényhozás, a szábor elé, hanem véleményezésre küldte Brüsszelbe. A javaslat ugyanis súlyos belső piaci elveket sért, a letelepedés alapvető szabadságát, a diszkriminációmentesség vagy az arányosság elvét. Ez utóbbi azt mondja ki, hogy ha a közbiztonságot vagy közérdeket sértő, veszélyeztető intézkedésre szorul egy tagállam, akkor annak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal. "Korlátozni a részesedést egy vállalatban, az durva beavatkozás és nem tekinthető arányosnak" - szögezte le a nagykövet.
Túry Gergely
A Molnak most 47,46 százalékos tulajdonrésze van az INA-ban, de további 1,6 százalék megvásárlására van opciója. A zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK) szeptemberben jelentette be, hogy a Mol részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt vádat emelt Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen. Sanadert azzal vádolják, hogy tízmillió euró csúszópénzt kapott a Mol magyar olajipari vállalattól, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a gázüzletág kivételével.
A törvényjavaslat indoka egy vélelem, amely úgy szól, hogy korrupciós cselekmények történhettek akkor, amikor a részvényesi szerződéseket kötötték. Vélelemre törvényt alapozni "szembe megy a közösségi joggal". Ha felmerül a korrupció gyanúja, akkor azt vizsgálják ki az igazságszolgáltatás szervei - jelentette ki Iván Gábor.
A zágrábi magyar nagykövet meglátása szerint a decemberben esedékes horvátországi törvényhozási választásokig a törvény nem fog megszületni, mivel - a belső egyeztetési mechanizmus időigényessége miatt - valószínűleg nem érkezik meg október végéig Brüsszelből a horvát kormány javaslatára kért válasz. A várakozások szerint a szábor október végén befejezi a munkáját, így napirendre sem tudja tűzni a téma tárgyalását - fejtette ki a nagykövet.
