Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Jelenleg 15 banknak van jogosultsága arra, hogy forintban kibocsátott államkötvényt vásároljon - mondta Pleschinger Gyula. A vezérigazgató szerint Magyarország diverzifikálni akarja befektetői bázisát, és meg akarja nyitni piacát orosz, kínai, arab országok előtt, megtartván hagyományos partnereit, azaz Európát, az Egyesült Államokat és Japánt.
Pleschinger Gyula is tagja volt annak a delegációnak, amely Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével háromnapos látogatáson vett részt Szaúd-Arábiában. Ezzel kapcsolatban a hírügynökség kérdésére elmondta: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szaúdiak vásároljanak magyar államkötvényeket. Mindamellett Pleschinger szerint egyelőre bizonytalan a külföldi devizában való kötvénykibocsátás időzítése.
"Még nem tudjuk, hogy legközelebb melyik devizát, illetve melyik piacot célozzuk meg" - mondta az ÁKK vezérigazgatója. Hozzátette: "alaposan tanulmányozzuk a piacokat, a devizákat, a hozamokat, a kockázati hajlandóságot, és azt, hogy a befektetők mennyire készek feltörekvő piaci illetve magyar adósságpapírokat vásárolni. Ha optimálisnak ítéljük meg a helyzetet, akkor előhozakodunk a kibocsátással".
A vezérigazgató elmondta azt is, hogy jövőre közel 900 milliárd forint és valamivel több, mint 4,5 milliárd euró értékben jár le államkötvény, "de lehet, hogy még több tétel bejön, mivel a költségvetés még kidolgozás alatt van". Az ÁKK novemberben, vagy december elején teszi közzé jövő évi kibocsátási terveit. Pleschinger szerint a jövő évi kibocsátás valószínűleg csak a lejáró adósságot fogja finanszírozni.
A vezérigazgató kitért arra is, hogy szerinte nem valószínű Magyarország leminősítése, sőt, ha fogadni kellene, akkor inkább arra tenne, hogy Magyarországról leveszik a negatív kilátást.
