Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az államtitkár elmondta: a forrás eredetileg 1,98 milliárd forintot tett volna ki az idén. Csökkentésére a költségvetési egyensúly megtartása miatt került sor, a zárolás ugyanis a tárcát is érintette.
Hozzátette: a cukorrépa-termelőket ez nem érinti hátrányosan, mivel az idei támogatási összeget a termelés biztonságának fenntartása érdekében a Magyar Cukor Zrt. már kifizette a termelőknek. Az idén elvont támogatási összeget ugyanakkor a tárca pótolni fogja, a jövő évi költségvetésébe betervezte. Így 2012-ben a célra rendelkezésre álló pénz 800 millió forinttal több, 2,78 milliárd forint lesz.
Az államtitkár ismertette: a cukorrépa-termelők az idén a támogatás csökkentése miatt tonnánként nem 9,49 eurót - mintegy 2.800 forintot -, hanem 5,65 eurót - mintegy 1.600-1.700 forintot - kapnak. A különbözetet lényégében a Magyar Cukor Zrt. állja, mivel a termelés biztonsága érdekében a termelők a cégtől már előfinanszírozás formájában megkapták az idei nemzeti kiegészítő támogatás teljes összegét.
Berki Gyula, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke rámutatott: a nemzeti kiegészítő támogatásra azért van szükség, mert a cukorrépa-termelés költségei tetemesek. Egy hektár önköltsége most 500-600 ezer forint között van helytől és gazdálkodási formától függően, A kiegészítő támogatás lényegében a termelés jövedelmezőségét biztosítja.
Így a magyar cukorrépa-termelők képesek megtermelni az egyetlen magyarországi, Kaposváron működő cukorgyár teljes alapanyag-igényét. Az üzem az éves magyar cukorszükséglet harmadát állítja elő. Jelenleg Magyarországon évente átlagosan 300 ezer tonna cukor fogy el.
Czerván György arról is beszélt, hogy az uniós új Közös Agrárpolitika (KAP) tervezetében az szerepel, hogy 2015 őszétől megszűnne az EU-ban a cukorkvóta jelenlegi rendszere. Az államtitkár jelezte: a háttérszámításokat most végzik a magyar szakértők, hogy mi lenne az ország számára a kedvezőbb, a piaci liberalizáció vagy a kvótarendszer fenntartása. Most úgy tűnik, hogy a kvótarendszer további alkalmazása volna jobb 2030-ig.
