Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnésével növekvő szerepe lehet az öngondoskodásban az önkéntes nyugdíjpénztáraknak. Az azenpenzem.hu pénzügyi tanácsadó portál összesítette, melyik pénztár mennyi költséget von le saját működési költségeik fedezetére a tagjaiktól. Mint kiderült: a piacon akár 16,4 százalékos eltérés is akad a legolcsóbb és a tagjaitól a legtöbb pénzre igényt tartó kassza között. Márpedig ekkora különbséget nem lehet behozni, bármennyire is jól gazdálkodik egy pénztár.
A legrosszabbul azok járhatnak, akik keveset tudnak havonta idősebb korukra félretenni. Nekik nagyon észnél kell lenniük, melyik pénztárt is választják. Havi 1-2 ezer forintos befizetéssel eleve csak nagyon kevés helyen elégednek meg. A mezőny havi 5,3 ezer forint feletti összegnél válik teljessé – tehát legalább ennyi havi megtakarítást kell elhelyezni ahhoz, hogy bármelyik kasszánál tag lehessen valaki.
Nagyítóval kell nézni a költségeket is
MTI
Megvan a pénztárak feketelistája
Az önkéntes nyugdíjpénztárak sávosan állapítják meg, mekkora költséget vonnak le. Havi tízezer forintos befizetésig az azenpenzem.hu számításai alapján a Pannónia (régebben VIT) viszi a pálmát, itt vonják le a legkevesebbet a tagok pénzéből. Magasabb befizetésnél a Vasutas pénztárba belépettek járnak a legjobban – legalábbis ami a költségeket illeti. A legdrágább pénztárak címért a befizetések nagyságától függően többen is „versenyeznek". „A Budapest, a Generali, az AXA és a Gyöngyház is előfordul ezen a nem éppen hízelgő poszton” – írja a pénzügyi honlap, amely szerint minél magasabbak a befizetések, annál kevesebb költséget számolnak el a pénztárak.
Az elemzés annyiban mindenképp újszerű, hogy általában csak arról esik szó, hogy a pénztárak befektetéseken elért nyeresége mekkora. Pedig ahogy az azenpenzem.hu kimutatta, a legolcsóbban és legdrágábban dolgozó pénztárak költségszintje közötti százalékos eltérés meghaladja a nyugdíjpénztárak által elért éves átlagos hozamot. Míg a legdrágábban dolgozó és a legolcsóbbak közötti költségszint-különbség átlagosan 8,8 százalék, a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a pénztárak átlagos hozama tavaly 7,2 százalék volt.
Magyarán: az, hogy mekkora költséggel dolgozó pénztárt választunk, alapvetően befolyásolja a későbbi „nyugdíj”-várományt. A válság óta pedig ezek a pénztárak által elszámolt költségek sehol nem csökkentek, inkább csak nőttek. Az azenpenzem.hu kalkulátorával mindenki utánaszámolhat, hogyan jár.
