A pápai állam Igazság és Béke Tanácsának dokumentuma szerint a jelenleg működő pénzügyi intézmények elavultak és gyakran nem elég hatékonyak a válságok kezelésében. A szöveg elítéli a „piac bálványozását” és a „neoliberális gondolkodást”, amely csak technikai megoldásokat keres a gazdasági nehézségekre.

A jelentés sürgeti, hogy a világgazdaság fogadjon el „szolidaritási etikát” a gazdag és a szegény államok között. „A válság felszínre hozta azt, hogy mennyire elterjedt az olyan viselkedés, mint az önzés, a kollektív kapzsiság és a javak felhalmozása” – áll a dokumentumban. A Vatikán arra figyelmeztet, hogy ha nem sikerül időben megoldást találni az „igazságtalanság különböző formáira”, akkor olyan ellenségesség, sőt erőszak szabadulhat fel a társadalmakban, amelyek „még a legstabilabbnak tartott demokratikus intézmények alapjait is alááshatják”.

Emiatt sürgetik egy világméretű jogosítványokkal rendelkező „legfelsőbb hatóság” létrehozását, amely dönthetne a globális gazdasági kérdésekben. A Vatikán javaslata szerint ez az intézmény kezdetben az ENSZ keretei között jönne létre, de később függetlenné válhatna. Ennek feladata lenne többek között biztosítani azt, hogy a fejlett országok ne éljenek vissza a gyenge államokkal szembeni túlerejükkel.

AP

A dokumentum egyik fejezete név szerint bírálja a Nemzetközi Valutaalapot, amely „nem képes többé stabilizálni a világ pénzügyi rendszerét, és nem tudja féken tartani a rendszerben felgyülemlő adósságkockázatot”. Ezért lenne szükség egy olyan új, erős intézményre, amely meg tud valósítani egyfajta globális monetáris szabályozást. Ez a testület a dokumentum szerint egyfajta „központi világbank” lenne, amely a nemzeti bankokhoz hasonlóan világméretekben szabályozná a forgalomban lévő pénzmennyiségét és a monetáris forgalmat.

A Vatikán közleménye leszögezi: tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen lépés az egyes nemzetállamok hatalmának „fokozatos, és kiegyensúlyozott átadásával járna a világ és regionális hatalmi szervek számára”, de a pápai állam képviselői szerint erre „szükség van, különösen, hogy az emberi társadalom, a gazdaság és a technológia gyors változásai átlépnek a nemzeti határokon, amelyeket a globalizált világ már amúgy is nagyon meggyengített”.

A CNBC televízió értékelése szerint a vatikáni dokumentum „édes muzsika” a világméretű Wall Street-ellenes mozgalmak számára, amelyek szintén a nagybankok megregulázását és a pénzmozgások megadóztatását követelik.

A közlemény nem tér ki arra, hogy ki finanszírozná az új központi világbank felállítását. Ebben akár a Vatikán is szerepet vállalhat, hiszen a pápai állam a világ egyik, ha nem éppen a legerősebb gazdasági szereplője. A Time magazin már 1965-ben mintegy 10-15 milliárd dollár értékűre becsülte a Vatikán likvid (a felbecsülhetetlen értékű ingatlanokat és szépművészeti alkotásokat nem tartalmazó) vagyonát.

Ez az összeg ma, közel fél évszázaddal később egyes becslések szerint elérheti a 2000 milliárd dollárt. Ez az összeg – amelynek része a világ legnagyobb aranykészletének számító vatikáni kincstár tartaléka is – megfelel az Európai Unió teljes GDP-jének 10 százalékának. Nagyságrendjére jellemző, hogy már a feléből fedezni lehetne az eurózóna valamennyi eladósodott államának rendbetételét.