Az elemzők többsége a kamat tartására számított, ám a világgazdasági kondíciókkal kapcsolatos "kivételes mértékű" bizonytalanságok és az euróövezeti válság miatt a meglepetés sem volt kizárható londoni felzárkózó piaci elemzők szerint. Október a kilencedik hónap, amikor nem változik az alapkamat 6 százalékos mértéke.

A kamatdöntő ülésről kiadott közlemény indoklása szerint az infláció alakulását és a pénzügyi piaci folyamatokat övező kockázatok kiváró álláspontot indokolnak a kamatpolitikában, így a monetáris tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött.

Romlottak a gazdaság növekedési kilátásai

A romló konjunkturális kilátások keresleti oldalról a dezinfláció irányába mutatnak. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések átmenetileg számottevően növelik a fogyasztóiár-indexet. Bár a gyengébb árfolyam és a tervezett minimálbér-emelés inflációs nyomást eredményezhet, a költségsokkok kifutásával és az indirekt adóemelések hatásának lecsengésével már az alacsony keresletoldali inflációs hatások lehetnek meghatározóak az éves árindex alakulásában. A dezinfláció mértéke és időbeli lefutása az inflációt érő számos egyidejű hatás miatt bizonytalan. Ezért a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel fogja követni az esetleges tovagyűrűző hatások megjelenését és a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.

A monetáris tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban jelentősen romlottak a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A háztartások elhúzódó mérlegkiigazítása, a bizonytalan jövedelemkilátások, valamint a szigorodó hitelkörnyezet miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. A jövő évben várható nagymértékű költségvetési kiigazítás is fékezi a belföldi kereslet növekedését.

A bizonytalan gazdasági környezetben a hitelfeltételek szigorodása és a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik, amihez a gyengébb bevétel mellett a minimálbér-emelés következtében növekvő bérköltség és a veszteség-leírási szabályok szigorítása is hozzájárul. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások és az uniós fejlesztési források felhasználása csak részben ellensúlyoznak.

A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurózóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és csak nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztése is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindezen folyamatok a hitelkínálati korlátok további szigorodását eredményezhetik.

Az elmúlt hónapban kockázati feláraink magasan maradtak, amit elsősorban a romló globális növekedési kilátások és az eurózóna elhúzódó adósságválsága miatt csökkenő nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság okozott. A Monetáris Tanács üdvözli a kormány elkötelezettségét a 2012-es 2,5 százalékos költségvetési hiánycél mellett, ami megvalósulása esetén javíthatja Magyarország kockázati megítélését - fogalmaz az MNB. 

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője úgy ítélte meg, hogy kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosult a korábbi várakozásokhoz képest, ami azt is jelenti, hogy a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges.

Szerinte az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad. Ameddig viszont nincs bizonyíték az inflációs várakozások emelkedésére, a monetáris politikának nem kell szigorítással válaszolnia.

A Magyar Nemzeti Bank épülete

Bánkuti András

A várakozásoknak megfelelően járt el a jegybank

A felfelé mutató inflációs kockázatokat némileg növelheti a minimálbér jelentős emelése, amennyiben a munkaadók a megnövekedett költségeket igyekeznek áthárítani. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, de a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek - tette hozzá. Mindezek miatt a korábbi kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak a piacról, sőt mérséklet kamatemelési árazások is megjelentek a következő 3-6 hónapos horizonton - mondta. Kiemelte, így nem lehet kamatcsökkentésre  számítania következő egy év során, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felárnövekedés esetén lehetséges.

Suppan Gergely szerint a legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartása, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek. Úgy vélekedett: a Monetáris Tanácsban feltehetően ismét megvitatták a kamatemelés lehetőségét.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere is azt mondta, hogy a várakozásoknak megfelelően az MNB továbbra sem nyúlt az alapkamathoz, maradt a 6 százalékos irányadó ráta. Hozzátette: a kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme mérséklődött, a CDS felárak kicsit korrigáltak, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a rögzített árfolyamú előtörlesztés, és a 2012-ben devizában lejáró nagyarányú államadósság miatt a devizapiaci intervenció lehetősége más országokhoz képest korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat.

Magyarország különösen sérülékeny

A legnagyobb veszélyforrás továbbra is az európai adósságválság kezelése, a német álláspont várható győzelme nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira, az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált.

Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet - húzta alá, és hozzátette:  a sérülékenységünket fokozza, hogy közeljövőben esély van Magyarország leminősítésére, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne. Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet, de jelenleg ez jelenti a kisebb problémát - véli az elemző.

A feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak, bár Törökországban már látni arra utaló jeleket, hogy csupán devizapiaci intervenciókkal tartósan nem kezelhető a helyzet - tette hozzá.

Simor András elmondta, hogy a monetáris tanács túlnyomó többsége a 6 százalékos kamat tartását szavazta meg. Hozzátette, hogy a tanács előtt két javaslat volt: a kamattartásra és egy 25 bázispontos emelésre.