Egy kormánypárti törvénymódosító nyugtatná a kedélyeket a közszférában dolgozók bérkompenzációja ügyében. Földi László (KDNP) beadványa kiterjesztené a kompenzáció hatálya alá esők körét: eszerint a költségvetési intézmények mellett nem csak az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozók, hanem az önkormányzati, nonprofit vagy más gazdasági társulásban működő, közcélú tevékenységet folytató intézmények munkavállalói is kaphatnának bérkompenzációt.

Stiller Ákos

Földi László (KDNP) a törvénymódosításában az "indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére" hivatkozik. Közfeladatot ellátó, nem költségvetési szervként működő intézmények szerinte nem csak egyházi finanszírozásban léteznek, hiszen az utóbbi években például több egészségügyi intézmény (a tulajdonos önkormányzat döntése alapján) átalakult gazdasági társasággá vagy közhasznú társasággá. Márpedig Földi szerint ezeknek az intézményeknek is biztosítani kell a kompenzációt, mivel az önkormányzatok erre a legtöbb esetben képtelenek.

Akár 300 ezer embert is érinthet

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára kérdésünkre megerősítette: a módosítást ők követelték be a módosító javaslatok közé a legutóbbi OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) ülésen, mert az szerintük elfogadhatatlan, hogy az azonos közcélú feladatot ellátó, többségében szociális intézmények közül az egyik azért kapjon kompenzációt, mert egyházi, a másik pedig azért nem, mert nem az.

Azt, hogy a kompenzáció hány dolgozót érint majd, egyelőre senki nem tudja. Kapaszkodót az adhat, hogy tavaly a közszférában dolgozó 680 ezer munkavállaló 44 százalékát érintette ez a jogszabály, és az intézmények, ahol tavaly erre az ellentételezésre szükség volt, túlnyomó részben költségvetési finanszírozásúak voltak.

Fehér József szerint a most a céltartalékba került 64 milliárd forintos, felülről nyitott kassza "minden bizonnyal elég lesz a teljeskörű kompenzációkra" - tavaly erre elegendőnek bizonyult 23 milliárd forint. Ez utóbbi tételhez azonban  hozzátartozik, hogy a tavalyi bértárgyalások során a kormány még ragaszkodott ahhoz, hogy a költségvetési finiaszírozásból kikerülő intézményekre ne vonatkozzon ez a bérkiegyenlítősdi.

Akkor az volt az indok, hogy a "versenyszektorba kilépőknél"  biztosan nőni fognak a bruttó bérek, és így nem kell náluk efféle kompenzációval számolni. Ez azonban Fehér állítása szerint nem következett be, így a kormánynak most saját hibáját kell korrigálnia.