Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az ügyvezetés közleményében az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslattal kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. A szakemberek úgy vélik: a javaslat szakmai szempontból káros. A borzárjegy ugyanis korábban sem töltötte be a tőle vár funkciókat, költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. Nem véletlenül született döntés a megszüntetéséről - áll a közleményben.
A HNT kifejti: a zárjegy újbóli bevezetését javaslók nem tudják, vagy elhallgatják, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, és nem a hamisítás elleni küzdelem. E cél borvidéki közösségek általi megvalósítására a minőségtanúsító jegy szolgálhatna. A közlemény szerint a borzárjegynek nincs kapcsolata a termék minőségével, legfeljebb a zárjegy igénylőjének azonosítására alkalmas. Előállítása pedig lényegesen drágább, mint egy minőségtanúsító jegyé, így alkalmatlan a tévesen neki szánt funkciók tényleges ellátására.
A HNT közölte, a zárjegy bevezetése esetén a borászati vállalkozások döntő többségét adó kisvállalkozások vélhetően inkább a tevékenység felhagyása mellett döntenek majd. Ez pedig ellentétes a vidékfejlesztési célkitűzésekkel. A szakmai szervezet nem tartja véletlennek, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén a kormány képviselője sem értett egyet a - szakmával előzetesen nem egyeztetett - javaslattal.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanakkor egyetért a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tételét szolgáló szakmailag megalapozott kezdeményezésekkel. Ajánlja például az osztrák rendszer szerinti minőségtanúsító jegyet - kupakba épített ellenőrző szám és jel -, amely költséghatékony módon teljesíti az elvárt funkciót. Javasolja továbbá a borellenőrző hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatékonyabb együttműködését, összehangolt ellenőrzését a piaci forgalomban lévő termékeknél és a külföldről bort behozó cégeknél.
A HNT kezdeményezi, hogy legyen ismét hivatalos belföldi forgalmazási statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal belkereskedelmi statisztikája 1989-ben ugyanis megszűnt, s azóta nincs hiteles forrás a fogyasztásról. A közlemény tartalmazza azt is, hogy a borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelői befizetéssel finanszírozzák a borellenőrzés rendszerét, miközben a magyar minősítési díjak magasak, magasabbak, mint például Ausztriában. A HNT ezért javasolja, hogy a hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeiket.
