K&H: a referenciamutatóhoz kötött kamat segíti az átláthatóságot

A jelenlegi gazdasági helyzetben a bankok ügyfelei a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy hitelfelvétel esetén hosszú távon is kiszámítható terheket vállaljanak magukra. "A hosszabb távra tervezés egyik biztosítéka lehet az olyan jelzáloghitel, amelynek kamata három-öt évre fix összegben meghatározott. Az ilyen konstrukciók esetén a háztartások egy állandó kiadással tervezhetik költségvetésüket, és van idejük felkészülni arra, ha a külső környezet változásai miatt a fix kamatperiódus leteltével esetleg nagyobb összegű törlesztő részletet kell fizetniük" – mondta el Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese.

Végel Dániel

Az átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosító másik út lehet, amikor a bankok egy referenciakamathoz – például BUBOR–hoz, a forint bankközi kamatlábhoz – viszonyítva állapítják meg a hitelkamataikat, amire egy fix, a teljes futamidőre meghatározott felárat tesznek. Ebben az esetben a hitel költségeit a teljes futamidő alatt csak a külső környezet és az adós fizetési hajlandóságának esetleges negatív változásai módosíthatják.

A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete október végén olyan javaslatot tárt a kormányzat elé, amely szerint a teljes hitelköltséget minden pénzintézetnek egy központilag meghatározott referenciamutatóhoz kell kötnie a jövőben. Bába Ágnes a javaslat kapcsán elmondta: a kamatok ily módon történő meghatározása könnyebb összehasonlíthatóságot és nagyobb kiszámíthatóságot biztosít az ügyfelek számára.

Bába Ágnes véleménye szerint a válság hatására és a devizalapú hitelek megszűnését követően a pénzintézetek többsége legújabb forinthiteleit már valamilyen referenciakamathoz kötötte. "Ha a referenciamutatóhoz való igazítást egységes, mindenki számára érvényes szabályok alapján teszik a pénzintézetek, az tovább növeli az átláthatóságot és a bankrendszerbe vetett bizalom erősödéséhez vezethet" – tette hozzá Bába Ágnes.