Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai átfogó előrejelzést állítottak össze a közép-kelet-európai jegybankok várható további kamatpolitikájáról. Szerintük a következő két hónapban valószínűbb az MNB részéről egy védelmi jellegű kamatemelés, mint ennek elmaradása.
A Capital Economics jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB monetáris testülete a következő kamatdöntő ülésen 1 százalékpontos emelést hajt végre, de a cég londoni szakértői nem zárnak ki egy 2 százalékpontos szigorítást sem.
A ház elemzői szerint sok minden függ a forintárfolyam további alakulásától, így a kamatemelés időzítésének előrejelzése bonyolult. Ha az olasz politikai helyzet stabilizálódik, és az ennek nyomán erősödő befektetői kockázatvállalási hajlam erősíti a forintot is, akkor a monetáris tanács valószínűleg nem nyúlna a 6 százalékos alapkamathoz a következő ülésen, de most ez a forgatókönyv "vágyálomnak tűnik".
A Capital Economics szakértői kiemelték, hogy a forint most gyengébb, mint 2008 októberében volt, amikor az MNB egyszerre 3 százalékpontos kamatemelést hajtott végre.
A ház a keddi elemzésben felidézi azt is, hogy a 2008-as kamatemelést később gyorsan visszafordította a jegybank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjának támogatásával.
A Capital Economics londoni elemzői szerint most komoly politikai akadályok mutatkoznak az IMF-hez fűződő kapcsolatok újjáépítése előtt, de ezek az akadályok "sem feltétlenül annyira áthághatatlanok, mint ahogy azt több kommentátor véli".
Ugyanerről a kérdésről szintén kedden Londonban összeállított elemzésében Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője úgy vélekedett, hogy a forintgyengülésnek három ellenszere lehetséges. Az egyik a jegybanki kamatemelés, a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával - az MNB-nek 52 milliárd dollárt meghaladó devizatartaléka van, több mint a kétszerese a Lehman összeomlása előtti szintnek -, a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel.
Az RBS vezető londoni elemzője szerint ez utóbbi "pozitív bizalmi sokkot" jelentene piacon. Timothy Ash szerint az MNB-t "gyűlölnék", ha most kamatot emelne, mivel - bár a harmadik negyedévi magyar GDP-adatok meglepően jók voltak - a növekedési kilátások továbbra is lanyhák.
Az RBS londoni közgazdásza szerint az MNB-t "azért is gyűlölnék", ha "elszórná" a devizakészleteket a forint védelmében. A bírálók azzal érvelhetnének, hogy a mostani árfolyamgyengeség szélesebb regionális, sőt globális piaci félelmeket tükröz, és a devizapiaci intervenció "csak annyit jelentene, mintha valaki egy közeledő vonat elé állna".
Ash szerint ebben a helyzetben egy lehetőség marad, a visszatérés az IMF-hez. A piacok egyértelműen értékelnék ezt a lépést, és ezzel elejét lehetne venni a kamatemelésnek is.
Az RBS elemzője szerint azonban ez olyan fordulatot jelentene a kormány számára, amelyet "nehezen lehetne eladni" a választóknak, különösen az után, hogy a kormány milyen jelentőséget tulajdonít a független gazdaságpolitikai irányvonalnak.
