Orbánékat a félelem és a belátás hajtja az IMF-hez

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken közölte: megkezdte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval egy új hitelkeret-megállapodásról, amit 2012 elején köthetnek meg. Ez arra utal, a kormány komolyabban gondolta, hogy megállapodást akar kötni az IMF-fel, mint azt az első bejelentés alapján sokan gondolták.

Az NGM csütörtök délutáni bejelentése a megállapodásról akár blöff vagy verbális intervenció is lehet, például azért, hogy lenyugtassa a piacot – vélekedett némelyik elemző. Különös módon az Orbán-kabinet nem értesítette szándékáról leendő partnereit. Az IMF csak a kormány közleményéből értesült arról, hogy tárgyalni fognak, és mint a hvg.hu megtudta, az Európai Unió is csak akkor hallott arról, hogy részese lesz a megállapodásnak, amikor a pénteki közleménybe belevették.

Pánik

A kormány visszakullogása az IMF-hez az Origo értesülései szerint azzal magyarázható, hogy a Standard and Poor’s (S&P) bármelyik pillanatban befektetésre nem ajánlott kategóriába vághatja Magyarország adósbesorolását, amitől a kormány pánikba esett. Ezt valószínűsíti, hogy november 12-én a hitelminősítő negatív figyelőlistára helyezte az országot, ami azt jelenti, hogy attól kezdve bármikor megérkezhet a leminősítés (a negatív figyelőlista a hitelminősítőknél nem ugyanaz, mint a negatív megfigyelés, utóbbi ugyanis hónapokig eltarthat). A hitelminősítő jelezte is, hogy november végéig megszületik a döntés.

Fazekas István

Az S&P szerint a kormány teljes gazdaságpolitikája elhibázott: rosszul hat a magyar gazdaság növekedési kilátásaira, a munkahelyteremtésre, a bankrendszerre, és veszélybe sodorhatja a költségvetési célokat, illetve az államadósság tartós csökkentését.

Politikai félelem

Közrejátszhatott a kormány döntésében az is, hogy az utóbbi hónapokban az állam finanszírozása is elkezdett akadozni: az Államadósság Kezelő Központ két 12 hónapos és egy 6 hónapos diszkont kincstárjegy-aukciója is sikertelenül zárult. A befektetők az elvárt hozamokért nem voltak hajlandók rövid lejáratú forrást adni a magyar államnak; azóta volt sikeres aukció, de a hozamok már nagyon magasak.

A kormány talán belátta, hogy a fokozódó piaci nyomás már politikai tényezővé vált, egy olyan helyzetben, amikor az állampapír-piaci feszültségek végül Berlusconit is megbuktatták – fogalmazott egy kormányzati forrásunk. Az IMF-fel kötött megállapodás olyan védjegy lehetne, amely lenyugtatná a piacot, ugyanis a befektetők azt gondolják, ahol jelen van a valutaalap, a gazdaság is stabilabb.

Az egyre erősödő piaci nyomást jól jelezte a magyar országkockázati felár: az elmúlt napokban 612 bázispont fölé ment, ami azért riasztó, mert a történelmi csúcs 630 volt 2009 tavaszán. Akkor, ha nem lett volna mögöttünk az IMF, könnyen csődbe mehettünk volna.

Spekulálnak ellenünk?

Egy másik magyarázat szerint a kormány az IMF-megállapodással a forint elleni spekulációt akarja kivédeni, ugyanis hónapok óta egy spekulációs támadás közepén vagyunk – vélekedett egy az állampapír-piaci helyzetet jól ismerő, neve elhallgatását kérő kormányzati forrásunk.

Emellett is felsorakoztatható néhány érv. Augusztushoz képest a forint elszakadva a régiós devizák mozgásától jelentősen, nagyjából 15 százalékot gyengült az euróval szemben, ami egyes vélemények szerint azért feltűnő, mert az ország gazdasági helyzete mit sem változott. A befektetési alapok időről időre körbejárják a világot, és az éppen gyenge országok elleni támadásokból olyan nyereségre tesznek szert, amit más, kevésbé spekulatív befektetésekből nem tudnának elérni – mondta informátorunk és hozzátette: most az olaszok és mi vagyunk soron, és a következők talán a lengyelek lesznek.

A forint gyenge árfolyama egyébként az államadósságunk megítélése felől tartja nyomás alatt a kormányt. Mivel az államadósságunk közel fele euróban van, a gyenge forint miatt az államadósság forintban kifejezett értéke a GDP-hez képest most nagyjából ugyanannyi (82 százalék), mint amikor a kormány meghirdette az államadósság elleni háborút és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részének felhasználásával 76-77 százalékra csökkentette a GDP-arányos államadósságot.

A jelenlegi adat alapján az államosításnak így nem sok értelme volt, és a kormány valószínűleg nem fogja elérni az év végére megcélzott 74 százalékos adósságszintet. A gyenge forint másik negatívuma, hogy a devizahiteleken keresztül nyomás alatt tartja a gazdaságot és a társadalmat, ami ugyancsak szerepet játszhatott a kormány pálfordulásában.