A hírügynökség tájékoztatása szerint a romló kötvénypiaci helyzet elsősorban annak tulajdonítható: egyre valószínűtlenebb, hogy egyezség szülessen a költségvetés gyors konszolidálásáról. Csütörtökön sikertelenül zárultak ugyanis a tárgyalások a szlovén kormány, a szakszervezetek és a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezete között.

Kedden az ország fejlesztési minisztere abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Szlovéniának nincs szüksége nemzetközi pénzügyi segítségre, noha a sorozatos leminősítések, valamint a görög és az olasz válság terjedésétől való félelem hatására a szlovén állampapírok hozama meredeken emelkedett az előző héten.  

"Nincs olyan makrogazdasági kockázati tényező, amely a segítségkérést indokolná" - mondta Mitja Gaspari egy keddi sajtótájékoztatón.

Egy szerdán nyilvánosságra hozott levelében Danilo Türk szlovén elnök azonban azonnali intézkedéseket sürgetett a válság kezelésére. A politikai pártokhoz, a munkaadókhoz és a szakszervezetekhez intézett felhívásában figyelmeztetett: a hosszú ideje esedékes szerkezeti reformokat nem lehet tovább halogatni, hiszen - mint mondta - a problémák időközben csak súlyosbodnak.

A szlovén központi bank úgy véli; ha nem sikerül végrehajtani a nyugdíjreformot, és az állam további hitelek felvételére kényszerül, akkor Szlovénia hasonló helyzetbe kerülhet, mint az adósságválsággal küszködő euróövezeti országok, Görögország, Írország vagy Portugália.

Szlovéniát azonban elemzők szerint nem lehet összehasonlítani az említett három országgal. Noha az államháztartás hiánya magas - idén az előrejelzések szerint 5,8 százalék körül alakul -, az államadósság, amely az elmúlt két évben meredeken emelkedett, még így csak a GDP 45 százaléka közelében van, de az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 50 százalékra, 2013-ban pedig 54,6 százalékra emelkedik.

Az alig kétmillió lakosú Szlovéniában december 4-én parlamenti választásokat tartanak. A balközép kormány szeptemberben vesztette el a többséget a törvényhozásban. Időközben valamennyi vezető nemzetközi hitelminősítő rontotta az ország besorolását a bankrendszer romló állapotára és az államháztartási reformok akadozására hivatkozva, az állampapír-hozamok pedig a múlt héten elérték az államadósság finanszírozását tekintve kritikusnak számító 7 százalékos szintet.