Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az első Orbán-kormány politikai döntésének következménye az a folyamat, amely a lakosság devizában történő brutális eladósodásához vezetett - mondta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke a Klubrádió Szabad sáv című műsorában.
A szakember szerint figyelembe véve a svájci frank elmúlt két évtizedének minimális árfolyamkilengését, továbbá a 2002-ben még reális elgondolásnak tűnő euró pár éven belül történő bevezetését, kifejezetten racionálisnak és vállalhatónak tűnt az alacsony kockázattal járó devizahitelezés, amelyet egyébként, ha félszívvel is, de a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok is támogattak.
„2006 után már bizonyos pénzügyi körök felismerték a devizahitelezésben rejlő súlyos kockázati tényezőket, ám a további hitelezés megakadályozása a számos kiskapu miatt gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult, amelyet jól példáz a két szomszédos ország, Románia és Horvátország korlátozó intézkedéseinek sikertelensége” – fejtette ki Felcsuti.
Felcsuti Péter
MTI
A Raiffeisen bank egykori elnöke úgy vélekedett, hogy az így létrejövő makroszintű gazdasági probléma kialakulásában arányosan visel felelősséget minden gazdasági szereplő, így a bankok, az állam és az a polgár is, akinek a lélektana az kétezres évek közepéig úgy volt kialakítva, hogy határok és ész nélkül fogyasszon mindent. „A jelenség egyébként a jól működő fogyasztói társadalmak sajátja, ám csak abban az esetben, ha emellett a társadalomban megvan az ehhez szükséges megtakarítás is” – jegyezte meg a volt bankvezér.
Felcsuti értelmetlennek és károsnak nevezte az elmúlt másfél évben bemutatott „vitézkedő gazdaságpolitikát”. Úgy véli, az eddigi gyakorlat szerint a hazánkban működő nagy külföldi bankok leányvállalatai a betétként befektetett összeg másfél vagy akár kétszeresét is hajlandóak voltak hitelezésre fordítani, köszönhetően az anyavállalat feltőkésítésének.
A bankszektort sújtó drasztikus intézkedések – végtörlesztés, bankadó – miatt ugyanakkor plusztőke nem fog áramlani a hazai gazdaságba, és hitelkeretként csupán annyi áll a magyar vállalkozók rendelkezésére, amennyit a betétesek bent hagynak a bankban – magyarázta, majd hozzátette: természetesen a folyamat a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt már korábban elindult, ám annak felgyorsításáért egyértelműen a kormány tehető felelőssé.
