Teljesen felesleges volt törvénybe foglalni, hogy a kormány külön erre a célra kivetett különadókkal fizetteti meg, ha például az Európai Bíróság elmeszeli valamelyik jogellenes döntését, és ezért kártérítést kell fizetnie – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott előadásán. Az Ernst&Young adószakértője vélekedését azzal támasztotta alá, hogy egyébként is minden országban minden kormány úgy jár el, hogy ha váratlan költségek merülnek fel, azokat adóemeléssel vagy új adókkal fedezi.

Így tett egyébként az Orbán-kormány is több alkalommal, például tavaly így vezette be a bankadót és a válságadókat (utóbbiak közül a telekomadót valószínűleg elbukjuk az Európai Bíróságon, de az energetikai cégekre és a kereskedelmi láncokra kivetett különadókat is vizsgálja már az Európai Bizottság).

Annak, hogy ezt mégis alkotmányszintű törvénybe iktatnák, az lehet a magyarázata, hogy a kormány pszichikai nyomást akar gyakorolni azokra, akik egy jogtalannak érzett adó miatt Brüsszelhez fordulnának. Az üzenet ugyanis a következő: mielőtt valaki megtámad egy hazai intézkedést az Európai Bíróságon, gondolkozzon el azon, ha a magyar államnak esetleg kártérítést kell fizetnie, akkor az ehhez forrást biztosító új adótörvény valószínűleg annak a megadóztatásával fog kezdődni, aki Brüsszelhez fordult - vélekedett az Ernst&Young adószakértője. Az elhangzott nyilatkozatok alapján ugyanakkor egyelőre még azt is nehéz dekódolni, hogyan kommentálja a kormánypárt és a kormány a különös javaslatot.

Adóemelés jön

Vámosi Nagy Szabolcs előadásában a héten elfogadott jövő évi adótörvényekről elmondta, hogy adónövelésnek nézünk elébe. Az áfa 27 százalékra emelkedik, és ezzel a világon nálunk lesz a legmagasabb.

A szakértő úgy vélekedett, hogy az emelést el kell fogadni, mert ha erre azért van szükség, hogy ne nőjön a hiány és ne emelkedjen az államadósság, akkor ez azt jelenti, hogy próbálunk úgy élni, hogy ne éljük fel a gyermekeink jövőjét. A költségvetés éves kamatterhe például annyi, mint a személyi jövedelemadó. Ha nem lenne államadósság, nem kellene személyi jövedelemadót fizetni.

A pulik megússzák

A képviselőknek határtalan ötleteik voltak idén, így több új adónemet is bevezet a kormány. Több javaslatot azonban nem fogadott el végül a parlament, például a települési adót, a tömegközlekedési adót, vagy a moziadót. Nem fogadták végül el azt a javaslatot sem, mely szerint az ingatlanok adóztatása esetén a forgalmi érték 3 százalékáig vethettek volna ki adót az önkormányzatok (ami gyakorlatilag a sokat támadott ingatlanadó lehetővé tétele lett volna). Helyette marad a négyzetméter alapú adó, ami eddig is volt.

AP

Lesz viszont biztosítási adó, ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 30 százaléka lesz. Pornófilmekre és egyéb szexuális eszközökre kivetett, 25 százalékos pornóadó is lesz, és kulturális járuléknak fogják hívni. Kulturális járulék már volt korábban is: két évvel ezelőtt szüntették meg arra hivatkozva, hogy túl sok adó van.

Katasztrófavédelmi adónem is készül, és a különlegesen veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kell majd megfizetniük. Az ebadó reneszánszát éli, az állategészségügyi törvényekbe került bele az új sarc. Ez is volt korábban, a hatvanas évekig, majd beolvasztották az oltási díjba, végül kikerült onnan. Az önkormányzatok döntik majd el, hogy bevezetik vagy nem. Legfeljebb 6 ezer forintot kérhetnek, de a magyar kutyafajtákra (például a pulira) nem vethetik ki, illetve az ivartalanított vagy kasztrált állatok után sem kell fizetni. Az ebadó azonban többe fog kerülni, mint amennyit be fognak szedni, és a beszedett adót a törvény alapján vissza kell forgatni az állategészségügybe, például kutyamenhelyekre – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Lesz élelmiszer-felügyeleti díj is, ami a 29 pontos akciótervben bejelentett másodlagos élelmiszerellenőrzés szigorításának a következménye, ugyanis ennek a költségét fogja fedezni.

Hogy lesz ebből egykulcsos adó?

A személyi jövedelemadózásban folytatódik a tavaly megkezdett változtatás. A kitűzött cél a lineáris adó, az egységesen 16 százalékos kulcs. Jelenleg is ennyi az adómérték, de az elvonás tényleges mértéke 20,32 százalék, a félszuperbruttósítás miatt (a személyi jövedelemadót nem a bruttó bérünk, hanem a 27 százalékos munkáltatói járulékokkal felszorzott adóalapra vetítve fizetjük).

Túry Gergely

Jövőre évi 2 424 000 forint éves jövedelemig megszűnik a félszuperbruttó, felette viszont megmarad. Ezzel lineáris helyett valójában progresszív lesz az elvonás (mint az egykulcsos adó bevezetése előtt), de a kormány azt ígéri, hogy ez 2013-ra megszűnik. Azonban még megvan az a eélye annak, hogy ez mégsem következik be – mondta az Ernst&Young adószakértője. Azért sem lehet egyelőre komolyan venni a 2013-as ígéretet, mert fogalmunk sincs, hogyan áll majd a költségvetés 2013-ban – tette hozzá.

Már az eredeti 2012-re vonatkozó szabályt is hatályon kívül helyezték, mely szerint jövőre meg kellett volna felezni a félszuperbruttóját mindenkinek (vagyis nem 27 százalékkal, hanem csak 13,5 százalékkal növelték volna meg jövő évtől az adóalapunkat).

Sok vállalkozás mehet tönkre

A másik érdemi változás az adójóváírás azonnali megszüntetése. Adószakmailag ez teljesen indokolt és jó az Ernst&Young adószakértője szerint. Ugyanakkor nagyon kedvezőtlenül érinti az alacsonyabb jövedelmű rétegeket, hogy megszűnik az adójóváírás. A kormány ezt azzal tompítaná, hogy a szociális hozzájárulási adóban 75-190 ezer forint havi bér között adókedvezményt ad a munkáltatóknak, amennyiben kompenzálják munkavállalóik veszteségét az adóváltozás miatt.

Hogy a jelenlegi minimálbéresek nominális nettó bére az idei évhez képest ne változzon, a kormány jelentősen megemeli a minimálbért a jelenlegi 78 ezer forintról 92 ezer forintra. Ezt azonban egyes vállalkozások valószínűleg nem lesznek képesek kitermelni Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, így könnyen lehet, hogy több vállalkozás emiatt tönkre megy.