Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az 1992-ben hozott államháztartási törvény mára áttekinthetetlenné vált, továbbá az Alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek új struktúrában felépülő törvényt igényelnek - olvasható a törvényjavaslat indoklásában. A korábbi szabályozott területek egy része is kikerül az államháztartási alapszabályból, például nem esik szó benne a ppp-beruházások elszámolásáról, és arról sem, hogy fedezet nélkül nem lehet közbeszerzést kiírni. Viszont generális szabály lesz az, hogy előirányzati fedezet nélkül semmilyen engedéllyel nem lehet kötelezettséget vállalni.
Az új törvényjavaslat keret jellegű, a részleteket kormányrendeletek tartalmazzák majd. A költségvetés elkészítésének a menete a következő: március 31-ig meghatározza a kormány a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, és rögzíti az egyenleg célt. A fejezetek irányítói május 31-ig megtervezik a bevételeket és kiadásokat, majd július 31-ig egyeztetik ezeket az államháztartásért felelős miniszterrel. Az indoklás ezt úgy értékeli, hogy megszűnik a jelenlegi gyakorlat, amikor alulról építkezett a költségvetés készítés.
A kormány a költségvetési törvényjavaslatot egyezteti a Költségvetési Tanáccsal, majd szeptember 30-ig az országgyűlés elé terjeszti, és csatolja hozzá a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményét is. A fejezetek bevételi és kiadási főösszegeit november 30-ig határozatba foglalja az Országgyűlés.
Külön fejezetet kap a költségvetésben a Nemzeti Földalap, az MFB-re bízott vagyon, a központi alrendszer adósságának a kezelése, és a más fejezetekbe nem sorolható bevételek és kiadások is. A polgármesterek a helyi költségvetési koncepciót november 30-ig nyújtják be a képviselő testületnek. Választási évben ez a határidő december 15.
