Az euróövezeti tagországok legutóbbi októberi csúcsukon elhatározták, hogy az eruóvédelmi alapot (EFSF) jeletősen feltőkésítik, hogy az adósságválságban lévő országoknak, illetve rászoruló bankoknak segíteni tudjanak.

A német Der Spiegel hetilap szerint immár világos, az alap hatóerejét (250 millirád euró) képtelenség lesz a jelenlegi négy-, illetve ötszörösére felpumpálni, mint ahogyan azt tervezték. Klaus Regling, az EFSF vezetője két javaslatot fog a lap információja szerint az euró-csúcson megfutattni: az alap két-, legfeljebb háromszorosára emelését.

Ők ketten megoldják külön

AP

A lap úgy tudja, főként az ázsiai befektetők részéről volt alacsony az érdeklődés. Ez azt eredményezi, hogy az államoknak kell nagyobb hozzájárulást biztosítaniuk vagy az alap tűzereje lesz kisebb - nyilvánvalóan az utóbbi valószínűbb. Továbbra is ugyanaz a két konstrukció van versenyben, írja a lap: az egyik szerint a privát kölcsönöket az EFSF részben garantálná, így a részgaranciavállaláson keresztül ugyanakkora tőkéből a többszörösét lehetne megmozdítani. A másik modell szerint egy külön kialakított alapon keresztül az EFSF és a magánbefeketők közösen nyújtanának kölcsönt.

A német Bild Zeitung értesülése szerint közben teljes erővel zajlanak a tárgyalások Franciaországgal egy új stabilitási egyezmény megalkotásáról, melyet legkésőbb a december 9-i EU-csúcson perezntálnának. Feszültséget szülhet, hogy egy ilyennek a kimunkálásával elvben Herman van Rompuy, a Tanács elnöke van megbízva. A lap szerint Merkel és Sarkozy olyan, a nemzetekkel külön-külön megkötött szerződési rendszerben gondolkodik, mint amilyen a Schengen Egyezmény a személyek szabad mozgásáról..