Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hiba csúszott az adótörvények kihirdetésébe, ami azt okozza, hogy több adóra, így a baleseti adóra és a megemelt chipsadóra vonatkozó szabályok nem január elsejátől, hanem november 30-án nulla órától léptek életbe. A hibát az MSZP és az LMP is észrevette, utóbbi párt már be is nyújtotta a hiba kijavítására vonatkozó törvényjavaslatát (pdf).
A gond abból adódik, hogy a parlament által elfogadott törvényben a 154. paragrafus 3. bekezdését a 196. paragrafussal kötőjel köti össze, a november 29-i Magyar Közlönyben megjelenő szövegben viszont egy vessző választja el a két paragrafust. Az LMP-s Vágó Gábor szerint ez azt jelenti, hogy január 1-je helyett már november 30-án, szerdán életbe lépett több adószabály, köztük a baleseti adóra és a chipsadóra vonatkozók. Vágó így két másik képviselőtársával együtt olyan javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelynek alapján, a parlament eredeti döntésének megfelelően, január 1-jére tolnák ki az életbe léptetések kezdetét.
Az MSZP közleményében úgy fogalmazott, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök példátlan módon megváltoztatta az Országgyűlés döntését, átvette a törvényalkotó szerepkörét. A párt ezért felszólítja az államfőt, hogy "tartsa tiszteletben az Országgyűlés döntését, az alkotmányos rendszert, és ne nehezítse idő előtt a magyar emberek, vállalkozások életét!"
Kérdés, hogy az elírás mit okozhat a vállalkozások életében. Szabály szerint ugyanis az adóváltozásokat a törvény megalkotásától számított 30. nap után lehet életbe léptetni. Így ha egy másik napon hirdetik ki az eredetileg elfogadott jogszabályt a Magyar Közlönyben, akkor január elsejétől nem léphet hatályba az egész adócsomag.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Magyar Közlöny kiadásáért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is. Választ egyelőre nem kaptunk.
