Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A december 4-i horvát parlamenti választás előtti kampány egyik legfontosabb témája a korrupció, ezen belül pedig az, hogy a zágrábi ügyészség szerint Hernádi Zsolt Mol-vezér 2009-ben tízmillió eurós kenőpénzzel váltotta meg a nemzeti büszkeségként számon tartott INA olajvállalat irányítási jogait, nem is akárkitől, hanem a mára fél tucat büntetőeljárással terhelt Ivo Sanader exminiszterelnöktől - írja a Heti Válasz.
E skandalumot a lap szerint eddig két „bizonyítékkal" támasztotta alá a vádhatóság. Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással, telefonokat vesznek elő, lejegyeznek ezt-azt, hogy mit, az talány.
A másik „bűnjel" Robert Ježić vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült - szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetési ügyek miatt -, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol-INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.
A budapesti olajóriás persze nem közvetlenül, hanem két titokzatos ciprusi társaságon keresztül utalta a summát - legalábbis Ježić szerint -, és a nevüket is elárulta: Hangarn Oil Products Trading Limited, illetve Ceroma Holdings Limited. A vallomás egyértelműen Mol-érdekeltségként emlegeti e két limasszoli kft.-t - mely információfoszlányt a horvát államügyészség korrupcióellenes hivatala (USKOK) kritika nélkül benyelte - írja a Heti Válasz.
Túry Gergely
A lap szerint viszont a Hangarnt és a Ceromát olyan, szintén ciprusi bejegyzésű cégek irányítják, amelyek az orosz Gazprom leányvállalati listáján szerepelnek. A Heti Válasz hozzáteszi, hogy az ezt igazoló hiteles dokumentumokat kérésre a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátja.
Noha a moszkvai bázisú energetikai mamut hivatalosan csak idén ősszel ismerte el sajátjának a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző Atlas Alpha Services Limitedet, illetve Potassa Holdings Limitedet - de utóbbiak akkor is orosz oligarchák bizniszeit segítették, amikor formálisan még egy ciprusi offshore-közvetítő iroda nevén voltak.
Ilyen, régóta az Atlas Alpha Services Ltd.-t használó oligarcha a lap szerint a Gazprom egykori magyarországi képviselője, Megdet Rahimkulov - aki az elmúlt évtizedben éppen a Molt célzó támadások egyik főalakjaként vonult be a hazai gazdaságtörténetbe.
A milliárdos Rahimkulov tulajdonos volt például a BorsodChemben, melyen keresztül anno egy osztrák-orosz érdekcsoport megkísérelte elhappolni a Mol elől a Tiszai Vegyi Kombinátot - sikertelenül. A magyar olajtársaság elleni 2007-es felvásárlási akció pedig azzal indult, hogy a Rahimkulov család piacra dobott hatszázalényi részvénycsomagot, és ez az osztrák OMV-nél, illetve később az orosz Szurgutnyeftyegaznál landolt - tette hozzá a Heti Válasz.
