Olasz nyugdíjreform: a képviselők magukon kezdik a megszorításokat

Nem követelhetünk az olaszoktól áldozatot példamutatás nélkül. Kénytelenek voltunk lemondani a kiváltságokról - nyilatkozták a sajtónak a felső- és az alsóház tagjai, akik 2012 január elsejétől ugyanúgy mennek nyugdíjba, mint az összes többi olasz.

Eddig a római parlament 945 tagja, ha mandátumát 1996 előtt töltötte be, 50 évesen vonulhatott nyugdíjba. Amennyiben 1996 után volt szenátor vagy képviselő, akkor 55 évesen. Ezentúl egy teljes parlamenti mandátum betöltése után, 60 évesen mennek nyugdíjba. Olaszországban a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésével 2026-ra a parlament tagjai is csak 67 évesen vonulhatnak majd nyugdíjba. A reform a parlament tervei szerint a következő választástól számítva lépett volna életbe, de az új olasz kormány jóléti miniszterének, Enza Fornerónak a szenátus elnökével, Renato Schifanival és a képviselőház elnökével, Gianfranco Finivel folytatott egyeztetése eredményeként a korhatáremelés januártól a felső- és az alsóház jelenlegi és volt tagjaira is vonatkozik.

Parlament Olaszországban

MTI / EPA

Az idén 48 éves Irene Pivetti, az Északi Liga volt politikusa, 1994 és 1996 között a képviselőház elnöke, a korábbi rendszer szerint két év múlva már nyugdíjba mehetett volna. Most még tíz évet kell várnia ahhoz, hogy megkapja nyugdíját. Az Olasz Radikális Párt színeiben 1987 és 1992 között képviselő Staller Ilona viszont novemberben betöltötte hatvanadik életévét, így nem esett el a havi bruttó háromezer eurós képviselői nyugdíjától. "Bátrabb faragásra lett volna szükség" - hangoztatta Antonio Borghese, az Értékek Olaszországa (IdV) párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese emlékeztetve arra, hogy miközben az olasz munkavállalók bruttó bérének harminchárom százalékát vonják le társadalombiztosítási járulékként, az olasz parlament tagjai továbbra is csak nyolc százalékot fizetnek.