Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adjon választ a számvevőszéki és költségvetési bizottság által feltett 15 kérdésre és csak azt követően döntsön a bizottság arról, hogy a jegybank múlt évéről szóló jelentés alkalmas-e általános vitára - így döntött a bizottság hétfői ülésén kormánypárti többséggel, miután az MSZP-s képviselők kivonultak a bizottsági ülésről, a két jobbikos képviselő nemmel szavazott, az LMP-s képviselő pedig nem volt jelen.
A kérdéseket beterjesztő Babák Mihály (Fidesz) szerint ahhoz, hogy a bizottság dönteni tudjon, ki kell küszöbölni az ellenmondásokat az MNB beszámolója, illetve az MNB felügyelőbizottságának jelentése, és az ÁSZ vizsgálata között. Az MSZP-s tagok viszont arra hivatkoztak, hogy a kormánypártok most is csak az MNB elnöke és a kormány nem harmonikus viszonyát demonstrálják, ami árt az ország érdekeinek.
A bizottság MNB-s napirendi pontja három alpontból állt: döntés a jegybank múlt évi jelentésének általános vitára való alkalmasságáról, az ehhez fűzött bizottsági határozati javaslat elfogadása, és az MNB felügyelő bizottsági jelentés általános vitára való alkalmasságáról szóló döntés. Miután a bizottság Veres János (MSZP) ellenszavazatával elfogadta a napirendi pontot, Babák Mihály egy levelet adott át Nyikos László (Jobbik) elnöknek, majd később egy küldönc hozta a határozati javaslatot. A levél és a határozati javaslat azonos volt abban, hogy mely kérdéseket tegye fel a bizottság az MNB-nek, amit a bizottság elnöke úgy értelmezett, hogy írjon levelet az MNB elnökének, és tőle kérjen választ.
A kérdések első része a Hajó-program költségei után érdeklődik, a második kérdéscsoport pedig a kommunikációs kiadásokat firtatja, például azt, hogy a külsős megbízásokat elvégezhették volna-e el belső munkatársak. A harmadik a jegybank vesztesége iránt érdeklődik de nem csak a 2010-es ilyen adatra kíváncsi, hanem arra is, hogy mekkora veszteség várható idénre, és milyen elemzői számítások valószínűsítik a 2012. évi veszteséget.
Puch László (MSZP) a kérdéseket - a korábbi három tárgyalás több órás vitája után - feleslegesnek ítélte, és arra hivatkozott, hogy az MNB múlt évi jelentése általános vitára küldésének halogatása rontja az ország megítélését. Inkább vegyék le a napirendről - javasolta. Szekeres Imre azt kérdezte, hogy a kormánypártok milyen okból nem engedik az Országgyűlés plénuma elé a jelentést? Erre Ékes József (Fidesz) azt válaszolta, hogy éppen az MSZP-s megszólalások miatt sértené a tárgyalás a nemzeti érdeket, ezért "nem lenne egészséges" az országgyűlési tárgyalás.
Rozgonyi Ernő (Jobbik) áthidaló javaslattal élt: nyugodtan küldheti a bizottság általános vitára a jelentést, mivel a házbizottságban - a jelenlegi törvényalkotási munka mellett - a vita elhalasztható jövőre. Így a kormánypártok hozzájutnak a várt néhány hét haladékhoz. (Ékes József egy-másfél hét haladékról beszélt.)
Veres János a feltenni kívánt kérdések közül többet nem értett, így például azt sem, hogy az MNB 2010. évi beszámolójához miként kapcsolódik a jegybank idei és jövő évi vesztesége. A vita végül ügyrendi vitába torkollt. A MSZP-s képviselők az eredeti napirend szerint akartak szavazást a jelentés általános vitára való alkalmasságáról, míg a kormánypárti képviselők a Babák-féle levél, illetve határozat mellett érveltek. Felmerült az is, hogy módosítsák a napirendet. Miután látszott, hogy a kormány-oldal javaslata nyer, a házszabályt és skandalumot emlegetve az MSZP-s képviselők kivonultak a bizottsági ülésről. A kormánypárti képviselők - két Jobbik ellenszavazattal - elfogadták azt a határozatot, amely az MNB-nek küldendő kérdéseket tartalmazza.
