Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy az EKB mostani ülésén a novemberi 25 bázispontos csökkentés után újabb 25 bázispontos kamatvágásról dönt, 1,00 százalékra mérsékli az euróövezeti kamatszintet.
Az EKB korábban kétszer emelt az idén az euróövezeti kamatszinten. A dráguló nyersanyag- és energiaárak miatt megnövekedett inflációs nyomásra hivatkozva előbb áprilisban, majd júliusban is 25 bázispontos kamatemelés mellett döntött. Az év közepén elemzők még arra számítottak, hogy az év végéig újabb kamatemelést hajthat végre a szervezet, azonban az elhúzódó eurövezeti adósságválság, és a pénzpiaci zavarok hatására az EKB leállította kamatemelési ciklusát.
Monetáris politikája szigorítása helyett egyenesen újabb likviditási eszközök bevezetéséről, illetve az év elején leállított másodlagos kötvénypiaci programjának (SMP) újraindítása mellett döntött augusztusban a frankfurti székhelyű központi bank.
Novemberi ülésén, amelyet először elnökölt az új elnök, Mario Draghi, meglepetésre 25 bázisponttal csökkentette kamatlábát a testület. A lépést az elnök sajtótájékoztatón azzal magyarázta, hogy az euróövezeti gazdasági kilátásokkal párhuzamosan enyhült az inflációs nyomás, így lehetőség adódott a monetáris politika enyhítésére is.
Az euróövezeti infláció - az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat hétfői gyorsbecslése szerint - stagnált novemberben, az októberihez hasonló évi 3,0 százalék volt. Augusztusban éves szinten még 2,5 százalékkal nőttek az euróövezeti fogyasztói árak.
Az EKB "2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs célt követ.
