Az Európai Bankhatóság (EBA) előírása szerint az uniós székhellyel rendelkező, rendszerkockázati jelentőségű bankoknak összesen 114,7 milliárd eurót kell szerezniük. A többlettőke előteremtése fékezheti a hitelezését. „Mivel számos bank egyre nehezebben szerez forrást, előfordulhat, hogy a követelményt a hitelezés visszafogásával teljesítik” – idézi a Handelsblatt a német állami fejlesztési bank (KfW) egy kiszivárgott elemzését.

Maga az EBA elnöke, Andrea Enria is hasonlóan vélekedik. Az euróövezeti államadósság-válság miatt megszigorított szabályok hatására a bankok körében „kockázatkerülő magatartás terjedhet el, ami a hitelforrások szűkülésével járhat” – mondta az EBA vezetője. A hatóság azonban gondoskodni kíván arról, hogy a bankok ne a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek visszafogása révén teljesítsék a  9 százalékos tőkemegfelelési követelményt – hangsúlyozta Andrea Enria.

Szakértők azonban kételkednek a sikerben, felhívják a figyelmet, hogy az EBA nem rendelkezik jogi eszközzel a hitelezés szabályozására. Ráadásul senki nem tudja megállapítani, hogy egy bank pontosan miért helyez ki a korábbinál kevesebb hitelt. „Az is lehet, hogy csak a kereslet csökken” – idézett egy bankárt a Handelsblatt.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is a hitelezési tevékenység visszaesésével számol az EBA legutóbbi – december 8-án bemutatott – jelentése nyomán. A BIS szerint különösen a kelet-európai térségben jelentkezhetnek problémák, mivel a régió erősen függ az euróövezeti bankok hiteleitől. A vállalatoknak és magánszemélyeknek kihelyezett hitelek 42 százaléka származik euróövezeti – mindenekelőtt osztrák – bankoktól.

Az osztrák bankoknál viszont 2012-től a hitelezést a betétállományhoz kell igazítani, a kelet-európai térségben 1 euró betétre legfeljebb 1,1 euró hitel juthat. „Ugyanakkor például az Erste Bank Magyarországon kétszer annyi hitelt helyezett ki, mint amennyi betéttel rendelkezik” – írta a Handelsblatt.

A Raiffeisen Bank International (RBI) már nem zárja ki, hogy egyes piacokról kivonul. „Bécsi találgatások szerint Szlovéniáról és Fehéroroszországról lehet szó. A versenytárs Erste Bank pedig nem kívánja garantálni a hitelezést a térség valamennyi országában” – áll a Handelsblatt összeállításában, amely szerint Szerbia és Ukrajna került ki az Erste Bank számára elsőrendű fontosságú piacok közül.