Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A nyilvántartásba vétel egyik előnye, hogy védelmet biztosít a névbitorlókkal szemben, hiszen a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja. A másik előny az uniós szimbólum használatában rejlik, amely a magyar terméket beazonosíthatóvá és a köztudatban is megkülönböztethetővé teszi - olvasható a tárca közleményében.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a bejegyzéssel a "magyar szürkemarha hús" hivatalosan is olyan prémium húsok közé tartozik, mint az Egyesült Királyság számára bejegyzett Welsh Beef és Scotch Beef, a francia Maine-Anjou vagy a szintén francia Génisse Fleur d'Aubrac. A bejegyzés napjától kezdődően valamennyi magyar szürkemarha-hús elnevezéssel forgalomba hozott termék címkéjén - összhangban a termékre vonatkozó leírással - meg kell jelennie az oltalom alatt álló földrajzi jelzés megjelölést tartalmazó uniós szimbólumnak - hívja fel a figyelmet a VM.
Az európai uniós nyilvántartás immár kilenc magyar földrajzi árujelzőt tartalmaz. A magyar szürkemarha hús mellett a Szegedi (téli) szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász és Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász, valamint a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, a Gönci kajszibarack és a Szegedi paprika szerepel a listán.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve eredet megjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékeinek megőrzésére az Európai Unió 1992-ben elismerési rendszert hozott létre. A program célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, az elismert termékek támogatását; eszköz arra, hogy az agrárgazdasági szereplők számára lehetővé tegye termékeik piaci értékének növelését, védje a visszaélésektől a tagállamok azonosítható földrajzi eredetű termékeit, ezzel biztosítva fennmaradásukat, állandó minőségüket.
Ahhoz, hogy egy termék elnevezése közösségi oltalmat élvezzen, a termék előállítóinak részletes termékleírást kell készíteniük. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alátámasztják a termék jogosultságát az oltalomra, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével határozatot hoz és a kérelmet az Európai Bizottsághoz továbbítja - áll a közleményben.
A bizottság több mint 1000 bejegyzett elnevezést tart nyilván, amelyek között mintegy 120 a friss hús kategóriába tartozik.
