Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
London "bizonyos mértékben" részt vesz a legutóbbi uniós csúcson kidolgozott programban - mondta a német pénzügyminiszter a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban. Az Egyesült Államokat a kongresszus ellenállása miatt várhatóan nem lehet bevonni a programba, Kínával viszont még zajlanak a tárgyalások, és Peking nem jelezte, hogy nem kíván beszállni - fejtette ki Wolfgang Schäuble.
A december 9-én véget ért brüsszeli csúcson az euróövezeti tagországok abban állapodtak meg, hogy tíz nap alatt kidolgozzák, miként lehet kétoldalú hitelszerződések révén 200 milliárd eurót juttatni az IMF-nek az euróövezeti válság kezelésére. A határidő hétfőn jár le. A tizenhetek pénzügyminiszterei hétfőn délután telefonos konferenciabeszélgetésen egyeztetnek az ügyben. A tervek szerint a 200 milliárd euróból 150 milliárdot euróövezeti tagországok jegybankjai utalnak át az IMF-nek, a fennmaradó 50 milliárd biztosítására pedig euróövezeten kívüli országokat keresnek.
A program kiterjesztésének igényével egyebek között a német Bundesbank lépett fel. A német jegybank vezetése úgy vélte, hogy be kell vonni jelentős szereplőket az euróövezet határain túl, és a pénzt az IMF egyéb forrásaival együtt kell kezelni, nem pedig egy elkülönített alapba helyezni. Ellenkező esetben a jegybankoktól származó hitelből csupán az euróövezeti tagok államadósságát és államháztartási hiányát finanszíroznák, ami inflációt gerjeszt és csökkenti a támogatott kormányok eltökéltségét a szerkezeti reformok végrehajtásában. Az pedig nem változtat a helyzeten, ha nem közvetlenül, hanem az IMF-en keresztül finanszírozzák a rászoruló államok hiányát - véli a kormánytól független Bundesbank, amelynek nagyjából 45 milliárd eurót kellene átutalni az IMF-nek.
Wolfgang Schäuble
AP
A 200 milliárd eurós tőkeinjekció az IMF-nek mindenekelőtt a pénzügyi piacok megnyugtatását, ezen keresztül pedig a gyengélkedő euróövezeti tagországok önálló, piaci finanszírozási lehetőségeinek javítását szolgálja. Ugyanez a legfőbb cél az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) megalkotásának felgyorsításával. Az uniós csúcson abban állapodtak meg, hogy az állandó euróövezeti válságkezelési rendszert a tervezettnél egy évvel korábban, 2012 közepén beindítják.
Ezzel kapcsolatban Wolfgang Schäuble egy hétfőn megjelent lapinterjúban hangsúlyozta, hogy Berlin akár egy összegben is hajlandó befizetni az ESM-ből Németországra jutó részt. "Világos, hogy minél nagyobb az ESM saját tőkéje, annál hamarabb áll helyre a bizalom a piacokon" - fogalmazott a pénzügyminiszter a Rheinische Post című lapban megjelent interjúban.
A jelenleg még érvényes menetrend szerint a Németországra jutó 21,5 milliárd eurót öt év alatt, 4,3 milliárd eurós részletekben fizetik be. Berlin eredetileg 2013-ra tervezte az első részlet átutalását, most azonban, hogy egy évvel korábban elindul a rendszer, új költségvetést kell készíteni, mert a már elfogadott 2012-es büdzsében nem irányozták elő ezt a kiadást.
