A hitelkereslet a gazdasági növekedés lassulására és a bizonytalan kilátásokra reagálva visszaesett, és különösen a III. negyedévtől kezdődően a hitelezési képesség nagymértékű visszaesésével párosult, miközben a meglévő hitelállomány minősége is folyamatosan romlik.

A PSZÁF szerint, bár erőteljes a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezőségére, a hitelintézeteknél a jövedelmezőség romlásának mintegy kétharmadát - jelentős egyedi banki különbségekkel - továbbra is a nemteljesítő hitelek növekvő állományára képzett tartalékok okozzák. A tavalyi IV. negyedéves átmeneti lassulást követően a nemteljesítő hitelek állománya gyorsabb ütemben nőtt, és 2012. első felében is növekedés várható. Bár minden szegmensben nő a 90 napnál hosszabb késedelmű portfolió, a növekedés motorja továbbra is a lakossági jelzáloghitel-állomány.

A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelő veszteség nagysága elsősorban a mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank árfolyama meglehetősen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt az időszak egészében, így a PSZÁF összességében 15 százalékos végtörlesztési részvételi arányra, és ennek megfelelő veszteségre számít. A PSZÁF szerint a végtörlesztéshez szükséges összeg mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelből származik, csaknem másik fele azonban feltehetően külföldi forrásból.

A negatív tényezők miatt a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett a bankszektorban - emeli ki a PSZÁF. A felügyelet szerint a III. negyedévben a végtörlesztés hatása még nagyon korlátozottan jelenik meg, a IV. negyedévben azonban nagy valószínűséggel nem várható profit a hazai bankszektorban.

Az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében eközben a bankok jelentősen átalakítják stratégiai terveiket - írja közleményében a felügyelt. A kormány és a bankszövetség megállapodása fontos új eredmény, amely kijelöli a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák rendezési kereteit, kiiktat egy sor bizonytalansági elemet az adózás jövője tekintetében, bevezeti a tehermegosztást, és részben ellensúlyozza a szektor végtörlesztési veszteségeit.

A III. negyedév végén a hitelintézeti szektorokban a szektorszintű tőkemegfelelés továbbra is megnyugtatóan magas értéket mutatott, és pozitív, hogy a tőke jellemzően jó minőségű tőkeelemekből áll. Az egyes intézmények között korábban is meglévő különbségek azonban erősödtek.

A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvező, főként magas likviditásuk és a jelentősebb volumenű devizahitelek hiánya miatt. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az egyedi intézményi különbségek ebben a szektorban is nagyok, többek között a meglévő deviza jelzáloghitel-állomány is mindössze tucatnyi szövetkezeti hitelintézetnél koncentrálódik. A hitelezési aktivitás e szegmensben is gyenge, és ezen a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelek sem tudtak érdemben változtatni - emeli ki közleményében a PSZÁF.

A pénzügyi vállalkozások követelésállománya nagymértékben csökkent, többségük folyamatos tulajdonosi tőkepótlást igényel, emiatt jelentős az intézményi átrendeződés is a szektorban. Az aktivitás csökkenése minden biztosítási ágazatban jellemző, a jogszabályi előírások miatt kötelező termékek - például kötelező gépjármű felelősség biztosítás - kivételével.

A pénztári szektor a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében jelentősen zsugorodott, így az ehhez kapcsolódó vagyonkezelési díjbevételek is csökkentek. A magánnyugdíjpénztárakban maradt alig több mint 100 ezer tag többsége magasabb jövedelmű, 30 év feletti férfi, sokuk a legutóbbi költségvetési kiigazítás keretében bejelentett intézkedések hatására visszatérhet az állami nyugdíjellátási rendszerbe. A pénztári szektorban a változások miatt jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári ágazat rendelkezik a legjelentősebb létszámmal és vagyonnal. Az öngondoskodás erősödése itt további fejlődést hozhat, ennek jelei azonban még nem láthatók - közölte a PSZÁF.