Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Figyelő úgy tudja, feltőkésítése nyomán a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bevásárolhatja magát a Takarékbankba, a tranzakciót pedig a PwC készíti elő. Az információt ugyan az érintettek közül senki sem erősítette meg hivatalosan, de a háttérből többen jelezték: valóban felmerült az ötlet.
A magyarországi kis- és középvállalkozások a banki hitel hiányától szenvednek, ezen segíthetne egy állami hátterű kereskedelmi bank. Ráadásul a korábban a lakossági devizahitelezésben érdekelt nagyobb kereskedelmi bankok a magas forintkamatokkal megnehezítették a kiváltó hiteles végtörlesztést, az államban emiatt szintén felmerülhetett, hogy jó lenne a lakossági piacon is egy állami érdekeket figyelembe vevő szereplő.
A Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank AG pedig azon 71 európai bank között van, amelyeknek tőkepótlásra van szükségük ahhoz, hogy 2012 közepére megfeleljenek az Európai Bankhatóság (EPA) által előírt 9 százalékos tőkemegfelelési mutatónak. A német takarékszövetkezeti csúcsbank e mutatója jelenleg 8,64 százalékos, a tőkepótlás 353 millió eurót igényel. Vagyis vagy tőkét kell bevonnia, vagy eszközöket, érdekeltségeket eladnia.
A Takarékbank az állami kommunikáció által eddig is támogatott takarékszövetkezeti szektor főtulajdonában van, a szektor szerepét a kormány növelni szeretné a pénzügyi szférában. Maga a bank az elmúlt években folyamatosan nyereséges volt, magas a tőkemegfelelési mutatója, 2010 végi mérlegfőösszege 379 milliárd forint volt. Mind a bank, mind a szektor jelentős hitelezési potenciállal rendelkezik.
A Figyelő forrásai szerint inkább azért merülhetnek fel kételyek egy ilyen lépés miatt, mert egy közepes, de akár egy nagyobb állami intézmény nem feltétlenül tud a hitelpiacon versenyt támasztani. Időt és szakértelmet kíván, ha egy addig nem meghatározó szereplő szeretne komolyan belépni egy szegmensbe.
