Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
"Szó sincs arról, hogy spekulációs támadás állna Magyarország leminősítésének hátterében. A lerontás folyamata egyébként Nyugat-Európát is fenyegeti, de sokkal inkább egy pénzpiaci pánikról beszélhetünk. A tény persze az tény: hazánk immár két hitelminősítőnél is befektetésre nem ajánlott kategóriában van" - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Csaba László közgazdász.
Az akadémikus szerint ha létrejön a megállapodás az IMF-EU-párossal, akkor a jelenleginél sokkal pozitívabb lehet Magyarország nemzetközi befektetői megítélése. "Magyarország eddig egyetlen alkalommal sem vesztette el gazdasági szuverenitását. A Nemzetközi Valutaalapnak a költségvetéssel, illetve a fizetési mérleggel kapcsolatban lehetnek elvárásai Magyarországgal szemben, a részletekbe azonban nem kíván majd beleszólni. Megszorításokat az IMF aligha vár a kormánytól" - jelentette ki.
"Aggodalomra adhat okot, hogy megcsappantak a költségvetési tartalékok"
"Az ágazati adókkal kapcsolatban várhatóan továbbra sem lesz egyetértés a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között, de nyilván 'értékelni' fogják hitelezőink, ha a kormány a továbbiakban tartózkodik az ezekhez hasonló nem konvencionális intézkedésektől" - fejtette ki a szakember.
AP
Csaba László szerint ha két-három éves távra szóló hitelmegállapodást kötünk, akkor a piacok elhiszik, hogy tudjuk finanszírozni az államháztartást, a magyar államadósságot. "Miután jövőre lejár egy ötmilliárd eurós devizaadósság, szerencsés lenne egy olyan pénzügyi védőháló, amely túlmutat ezen az összegen. Szükség van az IMF és az EU szakértelmére is, nemcsak a pénzére, valamint arra is, hogy e szervezetekkel a korrekt, megegyezéses viszony mielőbb helyreálljon" - véli.
A 2012-es költségvetés átírt fő számaival kapcsolatban azt mondta: "a korábbi másfél százalékos gazdasági növekedés optimistának tűnt, helyes, hogy a kormány 'leszállította' azt kisebb értékre. Az államháztartási hiánycél pedig csak akkor lesz tartható a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt, ha maradéktalanul teljesülnek a tervek". Az viszont szerinte aggodalomra adhat okot, hogy megcsappantak a költségvetési tartalékok.
"Elkerülhetetlennek tűnnek az adóemelések"
"Mind kiadási, mind pedig a bevételi oldalon az eddig megszokott adóemelések és fejlesztési visszafogások jönnek, inkább egyszeri költségvetési kiigazításoknak tűnnek a jövő évi intézkedések, mintsem tartós, strukturális reformoknak. A régóta várt átalakítások a közigazgatásban vagy az egészségügyben még nem jövőre következnek be. Elkerülhetetlennek tűnnek az adóemelések, és hogy a kormány a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében további népszerűtlen intézkedések bejelentésére kényszerül" - jósolja a közgazdászprofesszor.
Csaba László szerint akár össze is jöhet a félszázalékos gazdasági növekedés, "ha a világgazdasági folyamatok jól alakulnak, illetve a Magyarországra telepedett nagy német járműgyártó cégek 'termőre' fordulnak". "De sokkal szerencsésebb volna, ha a kormány készítene egy vészforgatókönyvet is a recesszióra. A globális helyzet akár kedvezőtlenné is válhat, így akár egy kétszázalékos gazdasági visszaesés is bekövetkezhet" - figyelmeztet.
"A tavalyi és az idei évvel együtt így legalább három évig stagnálásközeli állapotban lesz a magyar gazdaság. A recesszió még nem a világ vége. Például a fegyelmezett állami gazdálkodás előremutató. De pozitív hatása lehet annak is, ha a kormányzati politika kiszámíthatóvá válik, vagy a jogbiztonság fog erősödni. Ugyanilyen fontos, ha a kormányzat folyamatosan tárgyal a társadalmi partnerekkel és gazdasági szereplőkkel. Tény, hogy kicsik a lehetőségek. Az éveken át stagnáló magyar gazdaság pedig nem kedvez a nagy terveket dédelgető kormánynak" - jelentette ki.
