Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A zöldség- és a gyümölcstermesztés volumene még így is 62 százalékát - valamivel több mint 180 milliárd forintot - adja a magyar kertészeti ágazatnak, amelynek éves kibocsátása körülbelül 300 milliárd forint volt az idén. Ez a magyar mezőgazdaság teljesítményének nagyjából az ötöde. A kertészeti ágazat teljesítményének 22 százalékát, 70 milliárd forintot a szőlőtermelés és borelőállítás adja, míg 13 százalék, körülbelül 40 milliárd forint a dísznövénytermelésre jut. A fennmaradó hányad egyéb kertészeti területekről, így a gyógynövénytermesztésből származik.
A zöldségtermelés mennyisége idén elérte az 1,66 millió tonnát, ami több mint 50 százalékos emelkedés a múlt évi 1,07 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcstermelés ugyanakkor a tavalyi valamivel több mint 800 ezer tonnáról 550 ezer tonnára csökkent, főleg a májusi fagykárokból miatt. A magyar gyümölcsösök termelési potenciálja körülbelül 950 ezer tonna, a tízéves termésátlag 820-830 ezer tonna körül mozog.
A zöldségtermesztésben a gondok ellenére az ipari zöldségek esetében jó közepes év volt, a hajtató kertészetnél azonban jelentős volt a visszaesés a németországi E-coli járvány hatására. Ez mindenekelőtt a piaci árakban volt érzékelhető. Míg a gyümölcs ára jelentősen, sok esetben akár 25-30 százalékkal is emelkedett átlagosan, addig a zöldségfélék ára főként az uborka körül kialakult mizéria miatt 20 százalékkal esett. Az E-coli járvány legnagyobb vesztese, a hajtató kertészet jövő évi szezonkezdéséhez, ezért külön támogatási programot állít össze a FruitVeB.
Bánkuti András
A FruitVeB elnöke szerint folytatni kell a magyar kertészeti ágazat korszerűsítését. Mártonffy Béla kiemelte, hogy a termálhő felhasználása ezen a területen az egyik legfontosabb kérdés. Jelezte azt is, hogy szükséges ismételten meghirdetni az ültetvénykorszerűsítés támogatását, amely lehetővé teszi a gyümölcsösökben a fajtacserét, a vírusmentesítést, továbbá a fagy és a jégverés elleni védelmet és az öntözhető terület növelését. Mártonffy Béla külön felhívta a figyelmet arra, hogy az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a dió, a kajszi és a szamóca igen jól eladható gyümölcs, ezért ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani.
