Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A Raiffeisen-GfK megtakarítási index 2011 III. negyedéves értéke jelentősen csökkent az előző negyedéves eredményhez képest, ez az eddig mért legalacsonyabb főindex. A megtakarítási képesség sokkal kedvezőtlenebb, mint az előző időszakban, és a tavaly év véginél alacsonyabb értéket mutat, elérve eddig mélypontját.
Összehasonlításképpen 2004-ben még a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A megtakarítással rendelkezők aránya a 60 év felettiek (25 százalék), illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (31 százalék) körében a legmagasabb.
Dudás Szabolcs
A megtakarítási szerkezet index értéke is csökkent az előző időszakhoz képest. Ez az eredmény főként annak köszönhető, hogy ebben a negyedévben növekedett a kisebb kockázattal járó, inkább rövidtávra szóló banki befektetések aránya az életbiztosítással és nyugdíj-előtakarékossági célú termékek rovására. A megtakarítási attitűd indexe enyhe emelkedést mutat annak ellenére, hogy a gazdasági körülmények ebben a negyedévben még kevésbé kedveznek megtakarítások képzésének a lakosság szerint. A növekedés a bankok iránt tanúsított nagyobb mértékű bizalomnak köszönhető.
A jövőt illetően a lakosság borúlátó, többen azt prognosztizálják, hogy tartalékaik és jövedelmük is csökkenni fog, amiben a végtörlesztési igények, tervek is közrejátszhatnak. A lakosság nagyobb része nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően.
Az idén ősszel készült adatfelvétel eredményei szerint a megtakarítási index tovább csökkent (43-ról 39,7-re) az előző negyedévhez képest. A mutatószámot meghatározó négy részindex egy kivételével szintén csökkent.
A lakossági megtakarítások fő céljaként 2011 őszén első helyen a váratlan kiadásokra való tartalékolás (28,3 százalék), második pozícióban a nyugdíjas évekre történő felkészülés (22,7 százalék), míg harmadikként a gyermekek jövőjének biztosítása (19,9 százalék) szerepelt. Lakásvásárlásra mindössze a válaszadók 10,6 százaléka gyűjt elsődlegesen, felújításra pedig alig 2 százalék.
