A magyar gazdaságot közelről figyelő szakértők túlnyomó többsége számára Mellár Tamás szerint teljesen egyértelmű, hogy új gazdaságpolitikára van szükség.

"S nemcsak azért, mert az IMF-fel és az Európai Unióval való készenléti hitelmegállapodásunknak ez elengedhetetlen feltétele, hanem azért is, mert (1) a magyar gazdaság működése csak külső források egyre intenzívebb bevonásával biztosítható, (2) a gazdasági növekedési ütem végletesen lecsökkent, (3) az ország gazdasági teljesítményével szembeni bizalom igen erősen megcsappant külföldön és belföldön egyaránt" - tette hozzá a konzervatív oldal szellemi holdudvarához sorolható szakember.

Az új gazdaságpolitikának Mellár szerint mindenekelőtt a bizalmat kellene helyreállítania. Ez pedig szerinte csak úgy tehető meg, ha világos, jól követhető, szakmailag megalapozott programot tesz le az asztalra a kormány, amelynek lépéseit és teljesülését a gazdasági szereplők folyamatosan ellenőrizni tudják.

"Az új gazdaságpolitikának tartózkodnia kellene a nem konvencionális eszközök alkalmazásától, mert azok az eszközök a bizalmat rombolják és a bizonytalanságot növelik és így kontraproduktív hatásúakká válnak. Jó példa erre a különadók és a magánnyugdíjpénztár államosításának esete: az állam hiába próbálta ezekkel az eszközökkel jelentősen csökkenteni a költségvetési deficitet és az államadósságot, az adósságállomány mégis növekedett, mert a bizalomvesztés következtében a kamatláb jelentősen megemelkedett, miközben a forintárfolyam és a növekedési potenciál számottevően gyengült" - tette hozzá.

Mellár Tamás

Fülöp Máté

A szakember szerint elkerülhetetlen és immáron elodázhatatlan az államháztartási rendszer reformja. "Sajnálatos módon azonban az adott helyzetben az egyes alrendszerek (nyugdíjrendszer, oktatás, egészségügy stb.) átalakítása nem koncentrálhat csak a hatékony működésre, hanem a lehető legnagyobb megtakarításokat is szem előtt kell tartani" - írja a cikkben.

A másik fontos terület Mellár szerint, amelyről kevés szó esik, a nem megfelelő ágazati szerkezet. Látszólag fejlett ágazati struktúra alakult ki a rendszerváltozás utáni Magyarországon, azonban ez szerinte nincs így. "Hiába van egy fejlett gépipari szektorunk, amely jelentős exportteljesítményt nyújt, ha ennek importtartalma nagyon magas, ugyanakkor a hozzáadottérték-részesedése alacsony. Ráadásul a dinamikusan növekvő szektorokban mindez szintén általános problémaként fogalmazható meg" - olvasható az írásban.

A harmadik komoly szerkezeti probléma a vállalkozásoknál található - írja az MTA doktora. A gondok szerinte itt két síkon jelentkeznek: egyfelől a kis- és nagyvállalkozások, másfelől pedig a hazai és a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások vonatkozásában.

Az első probléma itt egy piaci, versenyszabályozási kérdés, nevezetesen hogy a magyar gazdaságban igen sok piacon erőfölényes helyzet alakult ki, ami gátolja a kisvállalkozások piacra lépését és a hatékony piaci működést - teszi hozzá Mellár.

"A gazdaságpolitikának ezen a területen egy, a korábbinál sokkal hatékonyabb piaci szabályozást és piacépítést kellene kialakítania. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítására korábbiakban alkalmazott eszközök látványosan csődöt mondtak, tehát célszerű lenne új megoldásokat keresni. Ilyenek lehetnek például az új vállalkozói együttműködési formák (szövetkezetek, társaságok) kialakításának állami támogatása vagy a kistérségi fejlesztési központok felállítása és működtetése" - írja.

E területen belül a másik probléma a külföldi vállalkozások dominanciája az egyes szektorokban és magában a gazdasági növekedésben is, amely azt eredményezte, hogy a felhasználható jövedelem (GNI) kevésbé dinamikusan nőtt, mint a bruttó hazai termelés (GDP).

"Ennek a helyzetnek a rendezésére az nem jó megoldás, hogy megnehezítjük vagy egyenesen ellehetetlenítjük a külföldi vállalkozások helyzetét, és háborús helyzetet alakítunk ki. Az új gazdaságpolitikának ki kell egyeznie a külföldi tőkével, hosszú távra garantálni működésük feltételeit" - tette hozzá.