A nyilvánosságot a jegybanktörvény átírásának kezdeményezése óta élénken foglalkoztatja, miért volt szüksége a kormánynak a Magyar Nemzeti Bank státuszának, szervezeti és működési rendjének a megváltoztatására. A vélekedések között a jegybankelnöki szerep súlyának csökkentése épp úgy szerepel, mint a kamatszint vagy az MNB devizatartaléka felhasználásának befolyásolása.

A találgatásokat erősíthetik egyes politikusi elszólások is, melyek közvetlen forintra gyakorolt hatását nehéz bizonyítani. Még akkor is, ha az összefüggést esetleg több elemző is megemlíti. Ez történt most is.

Elég egy szó

Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a nol.hu-nak adott, december 30-ai interjúban azt mondta, hogy „a jogi lehetőség adott, illetve szükség esetén megteremthető”, hogy a kormány hozzáférjen a jegybanki devizatartalékhoz, és annak egy részét az állam finanszírozására, illetve gazdaságélénkítésre fordítsa.

Gulyás azonban tévedett: a jelenlegi szabályozás (azaz az újonnan elfogadott jegybanki törvény) nem engedi meg, hogy az állam az MNB-s tartalékból tőkeinjekciót biztosítson a gazdaságnak vagy adósságot finanszírozzon. Az államnak van az MNB-nél állami betétje, amit szabadon felhasználhat, de ezen túlmenően a jegybanki tartalékok megdézsmálására irányuló, akárcsak szóbeli szándéknyilvánítás ijesztően hangzik a külföld számára – mondta a hvg.hu-nak egy korábban a Pénzügyminisztériumban dolgozó, az MNB működésére is rálátó forrásunk.

Gulyás Gergely

MTI / Földi Imre

Az óév utolsó munkanapján adott interjú elsőre nem kavart nagy hullámokat, pedig a képtelensége a jegybank működését és jogállását jól ismerő elemzők szerint nyilvánvaló. A hétvége, valamint az, hogy az új év miatt a nagy nemzetközi tőzsdék még hétfőn is zárva voltak, talán hagyták is volna feledésbe merülni a kijelentést, ha az Index keddi cikke a történetet nem görgeti tovább.

Márpedig azt még aznap a nemzetközi hírügynökségek világgá repítették, hogy a gazdaság élénkítése mellett a jegybanki milliárdokból konszolidálnák a megyék adósságát is.

Ki érti félre?

A cikk megjelenése után Gulyás Gergely azzal kereste meg a hvg.hu-t, hogy a nol.hu-n megjelent cikket alapvetően félreértettük, és politikai szándéktól vezérelve jelent meg az, hogy a nyilatkozata segít bedönteni a forintot.

Az interjúban Csuhaj Ildikó újságíró arra kérdez rá, hogy Orbán Viktor nem törekszik-e az ország piacokról való finanszírozását azon az áron is biztosítani, hogy az új összetételű monetáris tanácson keresztül lehetővé teszi a hozzáférést az MNB devizatartalékához. Gulyás Gergely erre úgy válaszol, hogy ebben a kérdésben jobb kormányzati és jegybanki együttműködés esetén lehetne előre lépni - holott ezt a jegybanki törvény kizárja, nem együttműködés vagy együtt nem működés kérdése. Gulyás abban a gazdasági szakkérdésben pedig nem kívánt állást foglalni, hogy (amúgy) a jegybanki tartalékot milyen mértékben lehet gazdaságélénkítésre fordítani - szerintünk nem is lett volna értelme, ha ebben a jegybankra vonatkozó jogszabály megadja a kereteket.

Az újságíró ezt követően logikusan veti fel, hogy nem tilos-e a devizatartalék ilyen célú (államadósság csökkentése vagy gazdaságélénkítés) felhasználása, mire Gulyás azt mondja, hogy a jogi lehetőség szerinte erre adott, illetve szükség esetén megteremthető. Márpedig ez az, amit az elemzők a hvg.hu-nak kifogásoltak.

A képviselő a hvg.hu-nak azzal védekezett, hogy az elmondottakat nem a kormányra és esetleges beavatkozására, hanem a jegybank közreműködésére értette. Csakhogy az sem gazdaságpolitikai szakkérdés, mint ahogy a képviselő nyilatkozza, hogy a jegybanki tartalék egy szerény részének e célra fordítását a jegybank elhatározza-e, hanem jogi. Erre a jegybanknak sincs felhatalmazása.

Azt mindenesetre Gulyás Gergely elmondta, hogy eszébe sem jutott a forint befolyásolása, és ezt sem a párttársai, sem mások nem rótták fel eddig a nyilatkozatának, ami miatt politikai részrehajlással gyanúsították meg a hvg.hu újságíróját.

Folytatás

Az NGM keddi sajtóközleményében ugyan az Index cikkére reagálva tagadta, hogy az MNB devizatartalékainak egy részét a kormány gazdaságélénkítésre és a megyék adósságára kívánná felhasználni. És azt is közölte, legfeljebb olyan eszközöket alkalmaznának, mint az EKB, a Fed vagy a Bank of England.

De a spekulációkat mindez láthatólag már nem tudta eloszlatni. Különösen, hogy a minisztérium azt kevéssé konkretizálta, hogy a felmerült lehetőségeken kívül (jelzálogkötvény- és vállalati kötvény vásárlási program) milyen eszközökre gondol a jegybankkal való együttműködésben, és hogyan képzeli a felhasználás módját. Miközben a külföldi kommentárokban az is nyilvánosságot kapott, hogy Magyarország esetleg épp a jegybanktörvény miatt nem kaphat pénzügyi segítséget az Európai Uniótól egy közös EU-IMF-hitelmegállapodás keretében.

A tárca szerdai közleményében úgy értékelte, hogy a forint rekordszintű gyengülését alapvetően az EU-IMF tárgyalások körüli bizonytalanságok okozzák, és január 18-ig, amikor is a Valutalap igazgatósága tárgyal a magyar hitelkérelemről, nem is várható változás. Ám az a piaci kommentárokból és a nemzetközi sajtóból is kiderül, ennek más okai is vannak. Így például a német Handelsblatt cikke részletesen kitért arra, hogy "az Orbán-kormány valójában nem törekszik - szigorú feltételekhez kötött - IMF-megállapodás megkötésére, hanem az államadósságot a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak a felhasználásával szeretné biztosítani".

Nem az első eset

A Fidesz politikusai közül eddig Kósa Lajos és Szijjártó Péter "tettek" legtöbbet a forint gyengüléséért.

2010 júniusában Debrecen polgármestere államcsőd közeli helyzetről, a kríziskezelés szükségességéről beszélt, és úgy fogalmazott: „a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”. Ezután a magyar tőzsde zuhanni kezdett (a nap végére 228,5 pontos veszteséget szedett össze), gyengült a forint az az euróval szemben (273,5 forintról 277,5 forintra) és a kijelentés a piacokon egyértelműen riadalmat keltett.

Kósa Lajos: van egy viccem a forintról

MTI / Kovács Attila

Szijjártó Péter másnap ezt még tudta fokozni: sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem túlzás görög típusú államcsőd közeli helyzetről beszélni, így sikerült elérni azt, hogy az árfolyam 290 forint/euróig elszaladjon.

Kósa Lajos később sem tanult az esetből. 2011 októberében a köztelevízió reggeli műsorában úgy nyilatkozott, hogy nem mi hívtuk Magyarországra az IMF szakértői delegációját, hanem magától jött ide. „Kértek időpontot, mi adtunk”, tette hozzá. A forint az interjú után napi mélypontra, 298,5-re esett az euróval szemben.