Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A tavaly augusztusi jelzálogpiaci hiteltermékek 9-11 százalékos átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) már csak álomnak tűnik, azóta tucatnyi banknál több felvonásban is emeltek kamatokat. Az elemzés szerint sokan azt hihették, hogy a végtörlesztés miatt annyira megemelkedtek a hitelkamatok, hogy ennél drágábbak már nem lesznek a hitelek. Az utóbbi hónapok, hetek történései, törvényi változásai, illetve a kockázatok emelkedése mégis arra késztetett egyes bankokat, hogy termékeiket átstrukturálják és/vagy kamatot emeljenek.
Bizonyos piaci szereplők egyre több hitelterméket áraznak referenciakamathoz, míg mások akár kilencféle árazási kamatfelárat is csináltak, és ezzel nehezebben összehasonlíthatóvá tették hitelüket a piacon.
Az OTP bank a BankRáció szerint például január 4-től megemelte a lakáscélú kamatfelárakat 0,5 százalékkal, valamint a január 4-étől használatos 3 hónapos Bubor báziskamat is emelkedett, 6,76-ról 7,23 százalékra. Emiatt az OTP-lakáshitelek THM-je 14,35-ről 15,47 százalékra emelkedett.
Az UniCreditnél a lakáscélú és szabad felhasználású kölcsönök kamata nagyjából 1,5 százalékot emelkedett, bár az egy évnél hosszabb kamatperiódusú hiteleknél kereken 2 százalékpontos növekedés volt. Lakáshiteleik THM-je 11,04-ről 13,04 százalékra emelkedett - ismerteti a Világgazdaság.
