Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Érdemes az utolsó pillanatig várni a döntéssel a magánnyugdíjpénztár-tagoknak arról, hogy továbbra is maradjanak-e pénztáruknál vagy inkább visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Nem tisztázott ugyanis, hogy ha valaki az átléptetési időszak után is pénztártag marad, teljes állami nyugdíjra lesz-e jogosult. Amennyiben a tagok teljes állami nyugdíjat kapnának, akár meg is érhetné a pénztáruknál maradni, de ha nem, sokat veszíthetnek.
Mint ismert, a tavaly év végi törvénykezési hajrában a parlament ismét lehetővé tette, hogy a pénztáraknál maradt mintegy 100 ezer tag 2012. január elseje és március 31-e között visszalépjen az állami pillérbe. A törvénymódosítások következtében a jövőben a pénztártagoknak elvileg ugyanolyan nyugdíjjogosultságot kellene kapniuk, mint azoknak, akik átléptek az állami pillérbe, hiszen 2012-től megszűnt a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és a pénztártagok bére után fizetett összes nyugdíjjárulék csakis az állami nyugdíjalapba mehet. A magán-nyugdíjpénztári tagságukat emiatt legfeljebb önkéntes alapon tarthatják fenn a tagok.
Üzenet a tavaly januári államosításellenes tüntetésről. A csücsköt is letörik
Túry Gergely
Emellett a kasszatagoknak azért is joguk lenne a teljes állami nyugdíjra, mert a törvénymódosításokkal eltörölték a pénztártagok hátrányos megkülönböztetését, a Matolcsy György által meghonosított „kiszerződés jogintézményét” is. Utóbbi az a 2010 végén hozott szabály, mely szerint a magánnyugdíjpénztáraknál maradt tagok 2011 decemberétől nem szerezhettek jogosultságot az állami nyugdíjra, jóllehet, saját jövedelmük terhére a munkáltatójuknak továbbra is be kellett fizetnie az államnak a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
Maradt a régi képlet
A változtatások ellenére úgy tűnik, a pénztártagok mégsem kaphatnak teljes állami nyugdíjat. Továbbra is érvényben van ugyanis az a korábbi nyugdíjszámítási szabály, amely a nyugdíjba vonuló pénztártagoknak csak 75 százalékos állami nyugdíjat biztosítana. A képlet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. mellékletében olvasható.
Ez még a pénztárakkal számoló nyugdíjrendszer maradványa a törvényben (a pénztártagok után befizetett összes nyugdíjjárulék negyedét kötelezően a kasszáknak kellett utalni, cserébe a tagok nyugdíjának negyedét is a pénztáraktól várta az állam), amit törölnie kellene a parlamentnek, hogy megszűnjön a pénztártagok hátrányos megkülönböztetése.
Fontos további tudnivaló, hogy a tavaly januári átléptetéssel ellentétben ezúttal a magánnyugdíjpénztáránál marad az a tag, aki a pénztáránál nem nyilatkozik arról, hogy vissza akar lépni az állami pillérbe. A reálhozamot és a munkáltatói tagdíjkiegészítést azonban ezúttal is megkaphatják a visszalépők.
Az NGM nem tisztázza
A dilemmáról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), a tárca azonban kétértelmű választ adott. Az NGM azt írta, „a teljes állami nyugdíj feltétele, hogy a magán-nyugdíjpénztári tag visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe”.
Viszont válaszában arra is kitért, hogy „a jövőben kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni járulékokat, és így az állami nyugdíjrendszerben szerez valamennyi biztosított nyugdíjvárományt”, ennélfogva „a jövőben, a 2012. január 1-jét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint” – áll a válaszlevélben. Csakhogy az érvényes általános számítási szabály éppen az a képlet, mely miatt nem jár teljes állami nyugdíj a pénztártagoknak a törvény szerint.
A 2011. december 31-ét megelőző időszakra a pénztártagok az állami pillérből származó nyugdíjuk 75 százalékára lesznek jogosultak, illetve a 14 hónapos tagdíj-átirányítás kompenzálásaként valójában hozzávetőleg 76 százalékra – tette hozzá a tárca.
Tavaly is ilyen káosz volt
A minisztérium válasza alapján hasonlóan kaotikus a helyzet, mint a 2011. januári átléptetési időszakban. Akkor is számos olyan „joghézagra” derült fény, amelyek nagyon hátrányosan érintették a maradókat, és időnként a jogalkotó sem tudott róluk.
Ilyen volt az, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradók idős korukra elestek az egészségügyi ellátástól. Vagy például az, hogy a maradóknak csak rokkantság esetén hagyott visszalépési lehetőséget a tb-rendszerbe a kormány. Sőt, még ebben az esetben is megbüntették volna őket ellenállásukért, ugyanis visszatérésükkor csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt vette figyelembe a törvény. A pénztártagok örököseit szintén büntette volna a törvény: ők csak csökkentett összegű özvegyi nyugdíjat vagy árvaellátást kaphattak volna az államtól.
