Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Központi Bank (EKB) hároméves likviditási tendere nem volt jelentősebb hatással a reálgazdaságra és nem támasztotta meg az euróövezeti kötvénypiacokat - mondta a Fitch Ratings hitelminősítő szuverén minősítésekért felelős vezetője, David Riley szerdán. A szakember elmondta: a bankok nettó hitelezése csökken, mivel az EKB-tól kapott, közel 500 milliárd eurót inkább visszahelyezik a pénzintézetek. "Az még nyitott kérdés, hogy ezeket a pénzeket beforgatják-e a bankok a kötvénypiacra" - tette hozzá.
Az EKB egynapos betétállománya, azaz az az összeg, amelyet az euróvöezeti bankok éjszakai őrzésre helyeznek el a frankfurti szervezetnél a hét során rendre újabb és újabb csúcsokat döntött: keddről szerdára virradóra 485,89 milliárd euróra szökött fel.
Az EKB elnöke, Mario Draghi decemberiben jelentette be, hogy hároméves likviditási tendert hirdet a frankfurti székhelyű szervezet az euróövezeti bankok várható likviditási gondjainak enyhítése érdekében. A december végi, rögzített kamatozású, korlátlan kihelyezéssel megtartott tenderen 489 milliárd eurót pumpált a piacra az EKB. Februárra újabb hároméves tendert hirdetett a frankfurti székhelyű szervezet.
Korábban egyes elemzők úgy látták, hogy a lépéssel bújtatott mennyiségi enyhítési politikába kezdett az EKB. Jóllehet az EKB alapszabályzata tiltja, hogy a szervezet közvetlen módon finanszírozza a tagállamok költségvetéseit, sokan úgy gondolták, az EKB abban reménykedik, hogy a piacra öntött likviditásból kötvényvásárlásra is fordítanak összegeket a bankok. Az EKB ugyan vásárol euróövezeti kötvényeket értékpapír-piaci programjának (SMP) keretében, hivatalosan az ilyen ügyletek a "monetáris politika átviteli mechanizmusának javítása érdekében" történnek. Az EKB 213,05 milliárd eurónyi kötvénnyel rendelkezik.
Riley a szerdai konferencián elmondta: az euróövezeti válság nem monetáris jellegű, ezért "nem ésszerű azt elvárni, hogy az EKB egymaga mentse meg az euróövezetet". Kiemelte, ugyanakkor, hogy az "EKB-nak egyértelműen aktívabb szerepet kell vállalnia". A szervezetnek többet kellene vásárolnia a bajba jutott euróövezeti államok adósságából Olaszország megsegítése érdekében, és "hogy elkerülje az euró özönvízszerű összeomlását". Hangsúlyozta: "nehezen lehet elhinni, hogy az euró túlélné Olaszország összeomlását". Hozzátette: jóllehet sokan Olaszországot politikai és gazdasági szempontból túl fontosnak ítélik ahhoz, hogy csődbe menjen, "amellett is lehetne érvelni, hogy túl nagy a kimentésre".
Az EKB-nak "rengeteg mozgástere van, hogy növelje mérlegfőösszegét anélkül, hogy elszabadulna az euróövezeti infláció" -szólt Riley a frankfurti konferencián. Kifejtette: "az EKB miért nem áll elő azzal, hogy korlátozza a kötvényhozamokat egy bizonyos szinten, mondjuk 7 százalékon? Miért nem lehet az euróövezeti mentőalapot, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) bankká alakítani, hogy EKB-s forráshoz juthasson?" - tette hozzá.
