Az Európai Központi Bank (EKB) hároméves likviditási tendere nem volt jelentősebb hatással a reálgazdaságra és nem támasztotta meg az euróövezeti kötvénypiacokat  - mondta a Fitch Ratings hitelminősítő szuverén minősítésekért felelős vezetője, David Riley szerdán. A szakember elmondta: a bankok nettó hitelezése csökken, mivel az EKB-tól kapott, közel 500 milliárd eurót  inkább visszahelyezik a pénzintézetek. "Az még nyitott kérdés, hogy ezeket a pénzeket beforgatják-e a bankok a kötvénypiacra" - tette hozzá.

Az EKB egynapos betétállománya, azaz az az összeg, amelyet az euróvöezeti bankok éjszakai őrzésre helyeznek el a frankfurti szervezetnél a hét során rendre újabb és újabb csúcsokat döntött: keddről szerdára virradóra 485,89 milliárd euróra szökött fel.

Az EKB elnöke, Mario Draghi decemberiben jelentette be, hogy hároméves likviditási tendert hirdet a frankfurti székhelyű szervezet az euróövezeti bankok várható likviditási gondjainak enyhítése érdekében. A december végi, rögzített kamatozású, korlátlan kihelyezéssel megtartott tenderen 489 milliárd eurót pumpált a piacra az EKB. Februárra újabb hároméves tendert hirdetett a frankfurti székhelyű szervezet.

Korábban egyes elemzők úgy látták, hogy a lépéssel bújtatott mennyiségi enyhítési politikába kezdett az EKB. Jóllehet az EKB alapszabályzata tiltja, hogy a szervezet közvetlen módon finanszírozza a tagállamok költségvetéseit, sokan úgy gondolták, az EKB abban reménykedik, hogy a piacra öntött likviditásból kötvényvásárlásra is fordítanak összegeket a bankok. Az EKB ugyan vásárol euróövezeti kötvényeket értékpapír-piaci programjának (SMP) keretében, hivatalosan az ilyen ügyletek a "monetáris politika átviteli mechanizmusának javítása érdekében" történnek. Az EKB 213,05 milliárd eurónyi kötvénnyel rendelkezik.

Riley a szerdai konferencián elmondta: az euróövezeti válság nem monetáris jellegű, ezért "nem ésszerű azt elvárni, hogy az EKB egymaga mentse meg az euróövezetet". Kiemelte, ugyanakkor, hogy az "EKB-nak egyértelműen aktívabb szerepet kell vállalnia". A szervezetnek többet kellene vásárolnia a bajba jutott euróövezeti államok adósságából Olaszország megsegítése érdekében, és "hogy elkerülje az euró özönvízszerű összeomlását". Hangsúlyozta: "nehezen lehet elhinni, hogy az euró túlélné Olaszország összeomlását". Hozzátette: jóllehet sokan Olaszországot politikai és gazdasági szempontból túl fontosnak ítélik ahhoz, hogy csődbe menjen, "amellett is lehetne érvelni, hogy túl nagy a kimentésre".

Az EKB-nak "rengeteg mozgástere van, hogy növelje mérlegfőösszegét anélkül, hogy elszabadulna az euróövezeti infláció" -szólt Riley a frankfurti konferencián. Kifejtette: "az EKB miért nem áll elő azzal, hogy korlátozza a kötvényhozamokat egy bizonyos szinten, mondjuk 7 százalékon? Miért nem lehet az euróövezeti mentőalapot, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) bankká alakítani, hogy EKB-s forráshoz juthasson?" - tette hozzá.