Egyelőre nem a legrosszabbra kell gondolni azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság (EB) a túlzottdeficit-eljárás fenntartására és újabb szakaszába léptetésére tett javaslatot: az Európai Tanács még ha minősített többséggel el is fogadja, hogy nem teljesítettük a 2009-es eljárás megszüntetése érdekében tett ajánlásait, akkor is feltehetőleg először újabb határidőt kapunk az újabb ajánlások teljesítésére; és ilyenre már volt precedens.

Brüsszeli forrásaink a további szankcionálást kevésbé tartják ebben az ügyben valószínűnek – pedig kísértés lenne rá, mint ahogy a párhuzamosan futó EB-ügyeinkből ez jól kiolvasható.

Példát statuálnának

Azt a túlzottdeficit-eljárás alatt álló tagállamot, amelyik nem teljesíti a Bizottság ajánlásait, illetve az ezzel kapcsolatban tett vállalásait, az EB a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésével szankcionálhatja. Mivel ezt még egyetlen tagországgal szemben sem alkalmazták, ezért ezt senki nem veszi komolyan. Ahhoz, hogy komolyan vegyék, alkalmazni kellene – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere.

EU-tárgyalások előtt: hárman ugyanazt?

Stiller Ákos

A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára szerint most, amikor az euróválság miatt az unió szorosabbra zárja a sorait, és nagyobb beleszólást szeretne a tagországok költségvetési politikájába, erős a kísértés, hogy ezt az eszközt alkalmazza. Miután Magyarország áll legrégebb óta az eljárás alatt, és más uniós törvényeket és közösségi normákat sértő ügyekben is elővettek minket, nagyon közel állunk ahhoz, hogy rajtunk statuáljanak példát – fogalmazott Balázs Péter.

A volt külügyminiszter szerint az, hogy az eljárás újabb szakaszba lép, azt jelentheti, hogy az EB záros határidőn belül teljesítendő feltéteket ír elő, amelynek elmaradása esetén jönnének a szankciók: a kohéziós alapok forrásaihoz való hozzáférés korlátozása. „A helyzet az, hogy egy sor magyar dosszié nyitva van (alapjogokat érintő törvények, jegybank- és stabilizációs törvény, egykulcsos adó), melyeket külön tárgyalnak, de összességében egyik sem független a másiktól. A helyzetet bonyolítja, hogy az EU-hoz és az IMF-hez fordultunk hitelért. Vagyis nem vagyunk könnyű helyzetben, de talán még nem tartunk ott, hogy szankció következzen” – véli Balázs.

Párhuzamosan aligha szankcionálnak

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense nem tartja valószínűnek, hogy az Európai Tanács végül a szankcionálásra vonatkozó határozat előkészítésére kérné fel a Bizottságot. Darvas szerint sokkal valószínűbb, hogy az Európai Tanács kivár, megnézi, mit hoznak az EU/IMF-tárgyalások, hiszen mindkét félnek érdeke a megegyezés, és ilyenkor nem lenne logikus drasztikus szankciókat eredményező döntés meghozatala.

A tárgyalások egyik kulcskérdése Darvas szerint úgyis biztosan a 2012-13-as makro- és költségvetési pálya fenntarthatósága lesz. Az Európai Bizottság feltehetően azt szorgalmazza, hogy az idei – konjunkturális és egyszeri hatásoktól megtisztított – ún. strukturális deficit 2,5 százalékra csökkenjen a tavalyi öt százalék körüli mértékről. És hogy a megváltozott gazdasági feltételrendszer (romló növekedési kilátások) ellenére is vállalja a kormány, hogy 2013-ban a strukturális egyenleget három százalék alatt tartja.

Darvas Zsolt ugyanakkor rámutatott arra, hogy (a nagyrészt a magyar uniós elnökség alatt előkészített) jelenleg is zajló európai szemeszter féléves időszaka alatt az EB monitorozza, hogy az egyes tagországok hogyan látják a költségvetési kilátásokat hosszú távú kitekintésben, valamint hogy milyen nemzeti strukturális reformokat indítanak a fenntarthatóság és a versenyképesség javítása érdekében. Ennek keretében pedig a Bizottság a túlzott deficit eljárástól függetlenül is értékeli a magyar költségvetési és gazdaságpolitika fenntarthatóságát.

Olli Rehn pénzügyi biztos meghallgatja a magyar álláspontot

MTI / EPA

Az Európai Bizottság utoljára még decemberben az őszi gazdasági előrejelzés keretében ismertette a tagállamokra vonatkozó prognózisait: ekkor 2008-ra 2,8 százalékos hiányt vetített előre a testület, 2013-ra viszont ismét 3 százalék fölötti hiányt jósolt (3,25 százalék). Darvas szerint ugyan azóta nyilvános bizottsági előrejelzés nem jelent meg, de a Bizottságon belül folyamatosan monitorozzák a helyzetet, és figyelnek azokra a jelzésekre is, melyek a kormány részéről a költségvetés referenciahiányának betartására, illetve az EU/IMF-tárgyalások sikeres lefolytatására irányulnak.

A túlzott hiány történelme

A magyar költségvetési hiány az Európai Unióhoz történt májusi csatlakozáskor meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott plafont. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül, 2004. július 5-én túlzotthiány-eljárás alá kerültünk.

Az akkor megfogalmazott ajánlás szerint Magyarországnak 2004. november 5-ig hatékony lépéseket kellett volna tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében. Azonban a határidőig Magyarország nem tett eleget az ajánlásnak. 2005 márciusában újabb ajánlást adott ki Brüsszel, melynek értelmében Magyarországnak 2005. július 8-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.

2005 nyarán a Bizottság elismerte erőfeszítéseinket, de még ősszel lebuktunk amiatt, hogy a Pénzügyminisztérium a PPP-konstrukcióban épülő magyar autópálya-beruházásokat költségvetésen kívül számolta el, így lényegében csaltunk a hiánnyal. Mint emlékezetes, Szapáry György, a jegybank akkori alelnöke hívta fel az ügyeskedésre a Bizottság figyelmét, a szocialista-liberális kormány nem kis ellenszenvét kiváltva.

Az EB válaszul határidőt szabott a túlzott hiány megszüntetésére (2009), illetve arra is, hogy meddig kell hatékony lépéseket tenni annak érdekében, hogy a hiány már 2007-ben érdemben csökkenjen. A Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseit azzal honorálta a Bizottság, hogy nem léptette az eljárást újabb szakaszába, de felhívta a figyelmet a 2008-2009-es kockázatokra.

Miután 2008 októberét követően Magyarország az EU, az IMF és a Világbank pénzügyi segítségére szorult, és „az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be”, a Bizottság 2009 júniusában javaslatot tett a módosított ajánlás új határidejére: eszerint 2011 végéig kellett volna elérnie Magyarországnak azt az állapotot. Bár a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításával az uniós elszámolás szerinti célt teljesítettük, az Európai Bizottság már tavaly kétségbe vonta a magyar gazdaságpolitika fenntarthatóságát.